2024.12.13. 12:01
MÁV: a tervekről közölt fontos részleteket a főigazgató
Nem egyszerű állomás- és pályaudvar-felújítás, hanem az adott ingatlanok és környezetük hosszú ideig fenntarthatóan és gazdaságosan történő üzemeltetése, új funkciók bevonása, de még a településfejlesztés is célja a MÁV napokban kiírt pályázatának. A MÁV a megcélzott konstrukción keresztül részesedni fog a jövőbeli vagyongyarapodásból. A Világgazdaságnak Fekete Zoltán, a MÁV ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatója nyilatkozott a részletekről.
Fekete Zoltán, a MÁV ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatója ismertette a terveket
Forrás: Világgazdaság/MÁV
Hatalmas változás indul a magyar állami vasúttársaságnál: a MÁV belátható időn belül, külső finanszírozással kívánja 21. századi minőségűvé fejleszteni az állomásait, pályaudvarait és azok környezetét. Ehhez egy olyan új konstrukciót választott, amely egyesekben kételyeket támasztott. Ezzel kapcsolatosan kérdezte a Világgazdaság a társaság főigazgatóját.
Fotó: Jászai Csaba / Forrás: MTVA/MTI
Abból indultunk ki, hogy a vasút korszerűsítésének nemcsak a pálya és a kocsik, hanem az állomások megújítása is alapvető része. Az a program, amelyet az állomások megújítására nyilvános pályázaton meghirdettünk, három szinten valósulna meg. Az elsőbe a nagyállomások tartoznak hét kiemelt állomási területtel. Ezek Budapesten a Nyugati, a Keleti, a Déli és a Kelenföldi pályaudvar, vidéken pedig Debrecen, Győr és Szeged állomásai, illetve a körülöttük lévő területek
– mondta el a pályázatok hátteréről a főigazgató.
A második csoportba kilenc nagy forgalmú, de kisebb állomás került.
Ezek között szerepel például Vác, Székesfehérvár és Siófok. A program harmadik pillére a kis és a közepes méretű állomások megújítása. A lényeg mindegyiknél az, hogy bármely MÁV- vagy Volán-terület hasznosítására várják az elképzeléseket. Ezeken a területeken nagyon sok üresen álló épület található.
Olyan hosszú távú bérleti szerződést kínálunk, amelynek keretében a bérlőnek megéri, hogy költ az ingatlanok állagának javítására
– mondta Fekete Zoltán.
Azt is jelezte, hogy még a kis állomások esetében is külső finanszírozást vonnak be, az a cél, hogy a bérlők jó gazdái legyenek az állomásoknak, így a tartalom és a forma egyaránt előnyére változzon: az ingatlan megújuljon, de egyúttal többet, jobbat is kínáljon az utasoknak, illetve az érintett településrészek, városnegyedek lakóinak, mint ma.
Első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, illetve fejlesztése. Ebből elvenni, ennek rovására fejleszteni nem lehet, ez a kiindulópont. Ugyanakkor minden olyan vasúti terület, amely jó helyen van és nagy az utasforgalma, kihasználható kereskedelmi célra is. Márpedig az állomási területek jó helyen vannak ingatlanfejlesztési szempontból.
Hasonló elgondolás mentén kezelik, fejlesztik az ingatlanokat nálunk fejlettebb országokban is, amelyek azután hosszú távon fenntartható, eredményes üzleti modell szerint működnek. Sok helyen ki is növik a vasútállomás szerepet, és a környezetük központjává, kész kis városrésszé fejlődnek. Jó mintákat találunk erre Londonban, Bécsben és sok más városban is
– részletezte.
A Déli pályaudvar fejlesztése is jelentheti Buda új központjának a megépítését,
hiszen a közlekedési csomópont vonzerejére alapozva számos más funkció is a területre telepíthető. Ami ma már szinte tájseb, de legalábbis évek, sőt évtizedek óta kihagyott ziccer a város szívében, az most végre városközponttá fejlődhet. Ráadásul úgy, hogy ez nem az adófizetőknek kerül pénzükbe, és a létrejövő érték is a közvagyon része marad – mondta Fekete Zoltán.
Arra is kitért, hogy jórészt olyan államiakról, amelyek a MÁV vagyonkezelésében vannak, de van köztük MÁV-tulajdonú is. A nagyállomásokra vonatkozó pályázati felhívásban külső befektetők javaslatait várjuk arról, hogy milyen koncepció alapján, milyen funkciókat telepítenének az állomásra, illetve a környezetébe.
Arra a kérdésre, hogy miért van szükség külső tőkére, miért nem az állam fejleszt, úgy válaszolt:
Mert a feladat nagyobb, mint amennyi pénze az államnak vagy az állami vasúttársaságnak most van, vagy akár hosszabb távon lenne erre a célra. Ha nem állunk elő valamilyen kreatív megoldással, akkor belátható időn belül nem újulnának meg a magyar állomások, pláne nem ilyen nagy számban és egyszerre. Ebben világosan kell beszélnünk. Aki elutasítja ezt a programot – amely pedig számos garanciát kínál arra, hogy itt ne a közösből vegyenek ki vállalkozók, hanem oda betegyenek pénzt, szaktudást és munkát is –, az valójában azt mondja, hogy a mai helyzet maradjon fenn még hosszú évekig, évtizedekig. Ez azonban ellentétes az utasok érdekeivel. Mi azon az alapon szeretnénk külső forrást bevonni, hogy mivel jól hasznosítható területekről van szó, ezekre megéri pénzt fordítaniuk a befektetőknek, és nem kell rá az állam pénzét költeni. A programnak köszönhetően sok helyen és rövid idő alatt indulhatnak el olyan fejlesztések, amelyeknek esetenként már nemzetgazdasági szinten is lehet hozadékuk.
A további részleteket, valamint az eredeti, teljes interjút ITT tudja elolvasni.
