2025.01.07. 15:07
Történelmi bérmegállapodás: fontos motor a gazdasági növekedéshez
Nem csupán a legalacsonyabb kereseteket, hanem a magasabb összegű jövedelmeket is érdemben emelheti a minimálbér növekedése. Az infláció alacsonyan tartása, a történelmi bérmegállapodás és a béremelések tovább ösztönzik a fogyasztást, amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e napokban várható közlése nyomán kiderül, mekkora volt tavaly az infláció – írja cikkében a Magyar Nemzet, megjegyezve, hogy ez a tavaly megkötött történelmi bérmegállapodás szempontjából sem mellékes. Elöljáróban a cikk megjegyzi: a tavaly novemberi adatokból arra lehet következtetni, hogy a kormánynak tartósan sikerült leszorítania a háborús szankciók okozta inflációt, ami a béremelésekkel kiegészülve hozzájárult a fogyasztás beindításához. Hogy a kedvező folyamatokat – elemzők szerint – várhatóan 2025-ben is sikerül fenntartani, ahhoz a bérmegállapodásnak sem kevés köze van.
Fotó: Kamil Zajaczkowski / Forrás: Shutterstock
A történelmi bérmegállapodás keretei között a munkavállalók és munkaadók képviselői három évre előre megegyeztek a minimálbér növekedésének üteméről, így
- 2025-ben 9,
- 2026-ban 13,
- 2027-ben 14
százaléknyi lesz az emelkedés.
A történelmi bérmegállapodás a magasabb bérekre is kihat
A Magyar Nemzet cikke rámutat, hogy a megegyezés nem csupán a legkisebb kereset növekedése miatt fontos, hanem ahogy azt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is jelezte minapi megszólalásában, a minimálbér fölötti béreket is jelentős mértékben növeli.
A kormány által meghirdetett új gazdaságpolitikai akcióterv fontos célkitűzése a jövedelmek vásárlóerejének növelése, ugyanakkor a költségvetési törvény indoklása szerint a munkahelyek megőrzése és a bérek emelése csak a munkáltatók és a munkavállalók, valamint a kormány megállapodása esetén lehetséges, ennek szellemében született meg a történelmi bérmegállapodás is, amely által
előre kiszámítható módon lehet elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért.
A cikk végül kiemeli az új gazdaságpolitikai akcióterv egyik erényét, tudniillik hogy kiemelten segíti a gazdaság legkisebb szereplőit, közöttük például a dolgozó fiatalokat, akiket a rendkívül kedvező feltételekkel felvehető munkáshitel lehetőségével támogat. Vagy a kis építőipari cégeket, amelyeket a vidéki otthonfelújítási program hozhat helyzetbe, illetve a kis- és közepes vállalkozásokat, amelyeknek a Demján Sándor-program biztosít lehetőségeket.
A Világgazdaság történelmi bérmegállapodást bemutató videóját itt tudja megtekinteni:
