2017.07.24. 13:58
A méhek hiánya élelmiszer-termelési katasztrófát okozna
Óriási méhpusztulást okozott az ázsiai méhatka terjesztette vírus az elmúlt hónapokban. Ahogy arról beszámoltunk, volt gazda, aki állománya 70 százalékát elveszítette. A rovarok ellenállóképességének a növényvédő szerek használata sem kedvez, pedig nemcsak az élelmünket, hanem a finom és gyógyító mézet is e szorgalmas jószágoknak köszönhetjük. Szakértők a Vasárnap Reggelnek beszéltek tapasztalataikról.
„Elég, ha a nyolcvanas évekig megyünk vissza. Ha akkoriban egy méhcsaládot 10 ezer ilyen atka megtámadott, túlélte. Ma már kétezer atka is teljesen kipusztítja – mondja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. – Ellenálló-képességük tehát gyengébb, mint volt évtizedekkel ezelőtt, a sok növényvédő szer az oka. Ezért történhetett meg, hogy a mostani járvány a magyar méhek 30-40 százalékát elpusztította országszerte, és egész Közép-Európát hasonló veszteség érte. Egy méhcsalád 25–30 kiló mézet állít elő, most csak 12–15-öt produkáltak.”
Fogyaszthatnánk sokkal többet is
„Fontos lenne jobban megismernünk a mézeket – mondja Bross Péter. – Talán többet ennénk belőlük, ha ismernénk élettani hatásaikat. Fejenként évi 60-70 deka körül fogyasztunk, ez negyede az európainak, de északon még többet esznek az emberek. Pedig a méz nemcsak teába, hanem bármely más ételbe cukor helyett is kitűnő, és még a fogakat sem rongálja. Cukrai a répa- és nádcukorral ellentétben könnyen felszívódnak, ráadásul baktériumölő hatásúak. A méz támogatja az emésztést, a méregtelenítést, a vízkiválasztást. Enyhe hashajtó és nyugtató hatású, tehát nem csak édes, egészséges is.”
Gyógyít is
„Az apiterápia olyan gyógymód, amely többféle terápiát takar. Ezek közös nevezője, hogy a méhektől nyert anyagokkal – virágporral, méhpempővel, propolisszal – gyógyítanak különféle betegségeket. A mézben hozzávetőleg 190 tápanyag van: ásványok, enzimek, aminosavak, vitaminok – mondja Körmendi Rácz János méhész, aki a méz és a méhészeti termékek terápiás felhasználásával is foglalkozik. – Nemcsak megfázásra, a májra, a vesére és a szívre is jótékonyan hat. A keleti orvoslás régóta használja hormonális, autoimmun és allergiás betegségek ellen.”
Hazánk Európa méhészországa
Magyarországon folyamatosan nő a méhészetek száma: jelenleg több mint 20 ezren foglalkoznak méhekkel, a méhcsaládok száma pedig meghaladta az egymilliót. Ezt jelzi az úgynevezett méhsűrűség is, amely a méhcsaládok négyzetkilométerenkénti számáról tájékoztat: Magyarországon 11 méhcsalád él négyzetkilométerenként, ez a csúcs Európában. A hazai méztermés évente 25 000 tonna körül alakul, ebből mintegy 6 ezer tonna méz fogy el idehaza, a többit exportáljuk. A kivitel 98 százaléka az uniós országokba irányul, a legtöbbet Olaszország vásárolja, majd Franciaország, a harmadik helyen pedig Németország következik.
Veszélyben a beporzók
Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának kutatója szerint a méhek és más beporzó rovarok az ökoszisztéma nélkülözhetetlen láncszemei. A száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be. Élelmiszereink egyharmada függ a tevékenységüktől, hiányuk élelmiszer-termelési katasztrófát okozna. A vadon élő beporzók számának jelentős csökkenését eddig Északnyugat-Európában és Észak-Amerikában igazolták vizsgálatok. A világ többi részéről hasonlóan nyugtalanító adatok érkeztek, bár még kevés a vizsgálati eredmény ahhoz, hogy biztos következtetéseket lehessen levonni belőlük.
Mi még szerencsés helyzetben vagyunk
A gerinces beporzók 16 százalékát a kihalás fenyegeti. Noha a rovarokról nem készült ilyen világméretű értékelés, a kutatók szerint a rovar beporzók több mint 40 százalékát helyi jellegű veszélyek fenyegetik. Egyre jobban sújtja őket a táplálékhiány, a klímaváltozás, a kémiai stressz, a toxikus anyagok, valamint a különféle kórokozók: atkák, gombák, vírusok. „A klímaváltozás, az intenzív mezőgazdasági növénytermesztés, a nagy területű monokultúrák, a gyomok eltűnése, a rovarölő szerek térnyerése, tehát az egyre intenzívebb mezőgazdasági termelés okozza a legnagyobb károkat – mondja Kovács-Hostyánszki Anikó. – A fejlettebb országokhoz képest hazánk szerencsés helyzetben van, a vadbeporzók köre is rendkívül sokszínű, csak vadméhből 700 különböző faj él Magyarországon, és nem tapasztaltak jelentős elhullást sem. Ennek ellenére hasznos lenne olyan országos felmérést indítani, amely nemcsak a házi méheket, hanem a vadbeporzók helyzetét is vizsgálná hazánkban.”
A Vasárnap Reggelben sok más érdekességet is elolvashat, keresse az újságárusoknál!
(Fotó: Shutterstock)