Varga Mihály: a hazai egészségipar évi 500 milliárd forint értéket állíthat elő

Varga Mihály jelezte, hogy a program támogatásaival

egy új iparág alapjait tették le, amely a várakozások szerint idén 180 milliárd forint árbevételt ér el, amely csaknem akkora, mint a hazai bányaszektor kibocsátása.

Hozzátette: az új beruházásoknak köszönhetően a szektor másfélszeresére nőhet a program előttihez képest, és megjegyezte, hogy az ország önellátása a jövőben nem függhet csak a külföldi szállítóktól.

A programnak is köszönhetően a magyar egészségipar mintegy 50 ezer embernek ad munkát

- tette hozzá, és örömét fejezte ki, hogy a koronavírus okozta krízishelyzetben magas technológiai fejlettséget értek el a cégek egy olyan területen, amely egyértelműen a jövő stratégiai iparága. Varga Mihály szerint az ETP jócskán túlmutat elsődleges célján, amely a magyar emberek egészségügyi biztonságának, a hazai egészségipari ellátottság biztonságának megteremtése volt, hiszen az egészségipar nemcsak a gazdaság hosszú távú növekedési képességét erősíti, hanem Magyarország exportteljesítményéhez, európai szintű versenyképességéhez is jelentős mértékben hozzájárul.

A miniszter kiemelte: a programnak köszönhetően olyan beruházások valósultak meg, amelyek révén a teljes régió védőfelszerelés-gyártóinak alapanyag-igényét fedezni lehet, de biztosítottá vált a koronavírus ellen hatásos gyógyszer, a Favipiravir tablettagyártása, évi 40 millió darab, laborvizsgálatokhoz használt orvosi pipetta hazai előállítása, valamint Magyarország önellátóvá vált maszkgyártásban és fertőtlenítőszerek készítésében is.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a program keretein belül a kormány 2020-ban és 2021-ben összesen 67 milliárd forint vissza nem térítendő fejlesztési forrással támogatta a hazai egészségipari gyártást 67 helyszínen, 87 milliárd forint összegű fejlesztéshez járulva hozzá.

Vargha Tamás Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője szerint 2020 elején a „magad uram, ha máshogy nem megy” szlogen vált általánossá, hisz addig jellemzően külföldi cégek termékeit vásárolva dolgozott a hazai egészségügy, majd az ellátási útvonalak bezáródtak. Erre reagált gyorsan a kormány és ennek kézzelfogható eredményei láthatók a kiállításon – mondta.

Törő Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy vélte, a hazai egészségipar komoly fejlődésnek indult a támogatások révén, és ma már az érintett cégek profilt váltva, vagy „másik lábra állva” biztosítják, hogy az ország kitettsége jelentősen csökkent.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester az egészségügyi iparágak fontosságát hangsúlyozva azt mondta, hogy az érintett cégek egymással együttműködve még tovább tudják erősíteni a szektort és még magasabb minőséget elérve növelhetik az emberek biztonságérzetét.

Bucsi László a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója végfelhasználóként arról beszélt, hogy Dániában 90 százalékos a nemzeti részvétel az egészségpiacon, Kínában pedig közel 100 százalékos, míg Magyarországon 17-18 százaléknyi a hazai előállítású termékek részaránya. Üdvözölte a Pénzügyminisztérium felismerését, aminek köszönhetően elindította a támogatási programot, így javulni fog az arány, és jelentősen csökken az egészségügy kiszolgáltatottsága.

Karsai Béla a Karsai Holding Zrt. tulajdonos-elnöke elmondta, hogy egy új iparág megteremtése folyik az országban, az iparági résztvevőknek pedig az lesz a feladata a jövőben, hogy a világpiac számára innovatív termékeket állítsanak elő.