Krimi

2023.03.17. 06:25

A Szegedi Egyetem kutatói szerint van megoldás a tragikus porviharok ellen

Az utóbbi idők legnagyobb tömegbalesetét porvihar okozta Magyarországon.

Még órákkal a baleset után is mindent beborított a por.

Forrás: police.hu

Emberéletet követelő tömegbaleset történt 2023. március 11-én Herceghalomnál, emlékeztetett az esetre a Szegedi Tudományegyetem közleménye. Az M1-es autópályán 5 kamion és 37 személygépkocsi ütközött, összesen 39-en sérültek meg, köztük tíz gyermek. Egy holttestet később a roncsok alatt találtak meg – írja az Origo.

A szerencsétlenség legfőbb oka az autópályán átsöprő porvihar volt.

A népi megfigyelés is alátámasztja, hogy a kora tavaszi „böjti szelek” időszakában (márciusban és áprilisban) kell a leginkább számítani nagy erejű széllökésekre. Ez nemcsak a hirtelen katasztrófahelyzetek, de a talaj hosszú távú eróziója, termőképességének csökkenése szempontjából is kiemelten fontos kérdés.

Az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet geográfusai több oldalról vizsgálták meg az eseményt. 

Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fordulnak elő porviharok hazánkban

– hívja fel a figyelmet dr. Sipos György, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense. – Erre volt példa a múlt heti, azonban az elmúlt év első felében is rendkívül gyakoriak voltak az ilyen események; tavaly a szélsőségesen száraz időjárás is nagyban hozzájárult a porviharok kialakulásához, míg idén a csapadékhiány nem olyan nagymértékű, viszont látszik, hogy egy-egy területen így is könnyedén meg tudja bontani a kellően erős szél a talaj felszínét.

Hozzátette: természetesen ehhez az is kellett, hogy a vetés még ne bújjon, s így a növényzet sem tudta megvédeni a felszínt.

A mostani katasztrófa kialakulása szempontjából meg kell jegyezni, hogy az elmúlt hétvégéhez hasonlóan idén már több ciklonhoz vagy hidegbetöréshez kötődő hidegfront okozott jelentős, 100 kilométeres óránkénti sebességet elérő vagy meghaladó szélviharokat hazánkban

– emelte ki dr. Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense. – Ráadásul a szokásosnál is gyakoribbak a szokatlan meteorológiai helyzetek.

Ha nem kezeljük a kérdést a területhasználat oldaláról, akkor megszokott jelenséggé válhatnak a porviharok a Kárpát-medencében.

A porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel számszerűsíthető például a felszínborításra, a növényzetre, a talajra, az éghajlatra és az időjárásra vonatkozó adatok felhasználásával. Ezen adatok egy része a műholdas adatokból nyerhető ki – emelte ki dr. Boudewijn van Leeuwen, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa.

A tragédiák megelőzhetők 

A hazai tájakra az 1960-as évek óta jellemző nagytáblás művelés kopár felszínei azonban sok esetben elősegítik a szél okozta talajpusztulást. A közlemény ezért kiemeli, hogy az egyetem Földrajz és Földtudományi Intézet táj- és környezettervezés kurzusai során a hallgatók megismerik többek közt az erózió elleni védekezés formáit, az erdősávok tervezésének alapelveit.

A táblák közé telepített mezővédő erdősávok hatékonyan csökkenthetik a szélerózió, ezáltal a termőréteg-pusztulás mértékét

– hangsúlyozta dr. Szilassi Péter, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense. – Ott, ahol a területhasználat változtatására, például szántóterületek gyepesítésére vagy erdősítésre nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodás, úgynevezett no tillage vagy minimum tillage módszerekkel történő művelést kell javasolni a gazdálkodók számára a térségi vagy településrendezési tervek készítése során.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!