A Magyar Kultúra Lovagja lett az Ecséden élő Rácz Lajos

A kisújszállási származású, Ecséden élő Rácz Lajos is – írói névként az Újszállási előtagot használja – a Magyar Kultúra Lovagja címet kapott a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által rendezett ünnepségen. A múlt hét végén Budapesten, a Stefánia Palotában rendezték a hagyományos Magyar Kultúra Napja Gálát, amelyen harminchat lovagot avattak, hármat posztumusz. Tavaly novemberben az alapítvány kuratóriumához 175 jelölés érkezett az önkormányzatok, civil szervezetek részéről, decemberben döntöttek a címek odaítéléséről.

Rácz Lajos lovagias tetteinek ismertetésekor felsorolták, hogy kutatói, írói munkái főleg Kisújszálláshoz köthetők. Az eddig írt, szerkesztett több mint 30 kötete – melyeket jórész magánkiadásban, saját költségén, támogatókkal valósított meg – olyan személyekről szólnak, akik tevékenységükkel szülővárosukat segítették. Kiemelten emlékezett meg az 1848-as huszárköltőről, Végh Bálintról. Az általa elkészíttetett honvédzászlót a bandériumnak, a korabeli honvédkürtöt, a 48-as Olvasókörnek adta át. Az 1849-ben a helyi kórházban hunyt katonákról emlékfüzetet készített, felkutatva életrajzukat, harcuk, haláluk körülményeit, és eljuttatta azokat az érintett településeknek.

Több tanulmányt is készített Arany János és Móricz Zsigmond kisújszállási kapcsolatáról. Egy antológiát állított össze kisújszállási alkotók prózai és verses munkáiból. Bemutatja köteteiben az ecsédi Fáy kastély, illetve a hatvani Grassalkovich-Hatvany kastély történetét, megemlítve az ott megfordult irodalmárokat, jeles személyiségeket. Tanulmányokat írt, rendszeresen részt vesz irodalmi, kutatói pályázatokon. Hangjátékot írt a vietnámi háborúban részt vett magyar katonákról. Kötetet szerkesztett és családtörténetet állított össze, valamennyit tiszteletdíj nélkül. A lovagi címet „Helytörténeti kutatómunkájáért” kategóriában kapta meg.