Pünkösd

2021.05.23. 07:00

A Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját ünnepeljük

A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 23-án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.

Csíksomlyó, 2020. május 30. A labarumot viszik a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregbõl a csíksomlyói kegytemplomba, a csíksomlyói búcsú szentmiséjére 2020. május 30-án. A koronavírus-járvány miatt zarándokok nélkül lehetett csak megtartani az idei csíksomlyói búcsút. MTI/Veres Nándor

Forrás: MTI

Fotó: Veres Nándor

Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuotnak, a „hetek ünnepének” nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik.

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra.

A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését.

A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – munkaszüneti nap. Pünkösd vigíliáján (előestéjén) szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek.

A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció (megerősítés – a Szentlélek erősíti meg a hitet), az úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje. Ugyancsak ez az időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak.

A keresztény hagyomány mellett pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő ünnep is.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket és ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája.

Csikósbemutató 2020. június 1-jén a Solthoz tartozó Révbérpusztán, ahol lovas bemutatókkal, versenyekkel és a pünkösdi királyválasztás hagyományának felelevenítésével várták a látogatókat a pünkösdi hétvégén
Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye.

A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól. A koronavírus-járvány miatt tavaly elmaradt a zarándoklat, idén azonban a járványhelyzet javulásának köszönhetően – bár korlátozott létszámmal és a biztonsági intézkedések betartásával – ismét jelen lehetnek a hívők a csíksomlyói hegynyeregben. A búcsút közvetíti a kegyhely honlapja és Facebook-oldala, a Duna Televízió és a Mária Rádió.

Borítókép: A labarumot viszik a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregből a csíksomlyói kegytemplomba, a csíksomlyói búcsú szentmiséjére 2020. május 30-án

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában