„…onnantól mindenki Bronzinak hívott” – Hevesben él a magyar Charles Bronson, és már a filmipar is rátalált

Amikor a szerkesztőségünkbe megérkezve a lépcső tetején állva fogadtam Robert Bronzit, egy pillanatra azt hittem, visszacsöppentem abba az időbe, amikor gyerekkoromban ámulattal néztem a tévében szüleim kedvencét, a western filmek kiemelkedő színészét, Charles Bronsont. A vármegyénkben élő férfi ugyanis kísértetiesen hasonlít a vadnyugati hősre, aki lóháton mentette meg a segítségre szorulókat és oldott meg rázós helyzeteket. Méltán nevezik őt a magyar Charles Bronsonnak – még testmagasságuk is egyezik!

Bányász család gyermekeként született, egy kis magyar faluban nőtt fel. Már gyerekkorában érezte, hogy ő ennél többre képes: kezdetben zenei, majd gyermekszínpadi előadásokban vett részt. Felnőttként pedig, csakúgy, mint példaképe, Charles Bronson, állhatatosságával és kitartásával bejárta azt az utat, amire mindig is vágyott. Külföldön. Sőt, Hollandiában az egyik filmfesztiválon a Death Kiss (magyar címe: Ítélet nélkül) c. filmjében nyújtott alakításáért megkapta a legjobb színésznek járó díjat.

Kovács Róberttel, vagy ahogy világszerte ismerik, Robert Bronzival beszélgettem megpróbált szerencséről, filmekről, küzdelmekről, csalódásokról, forgatásokról és eddig befutott kalandos életéről.