Maláriát és a dengue-lázat hozhat a globális felmelegedés, állítja a szakember

A globális felmelegedés számos olyan környezeti változást idéz elő, amelyek nemcsak bolygónk ökoszisztémáját, hanem az emberi élet mindennapjait is érintik. A tengerszint emelkedése, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása, az óceánok savasodása és a mezőgazdaságot érintő problémák mind csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az elmúlt évek tapasztalatai és tudományos eredményei egyértelművé tették: a klímaváltozás az emberi szervezetre is komoly hatással van. A növekvő átlaghőmérséklet és az éghajlati átalakulások számos élettani következménnyel járnak.

Miben rejlenek a globális felmelegedés legnagyobb veszélyei az emberek egészségére nézve?

Megkérdeztük Rázsi András meteorológust arról, hogy milyen hatással van a globális felmelegedés a szervezetünkre, mi az a fronthatás és milyen jelentőséggel bír egy ember számára. 

A meteorológus azt is elmagyarázta, hogy a szervezet elektromos impulzusok segítségével kommunikál az idegrendszeren keresztül, és ezek az ionok olyan hamis ingereket generálnak, amelyek általában az egészséges emberek számára is észlelhetők, ilyenkor gyakran tapasztalnak fáradtságot vagy ingerlékenységet. Frontérzékenyek esetében azonban a tünetek migrénben, fáradtságban vagy szívszorításban is megnyilvánulhatnak. Ha valakinek volt műtéte vagy csonttörése, akkor hamis ingerek keletkezhetnek, amelyek fantomfájdalmakat eredményezhetnek.

A globális felmelegedés súlyos és sokrétű veszélyeket hordoz az emberi egészségre nézve. A tartósan magas hőmérséklet jelentősen növeli a hőstressz és a hőguta kialakulásának kockázatát, ami különösen veszélyes lehet az idősek, a kisgyermekek, valamint a krónikus betegséggel élők számára. Rázsi András azt is elmagyarázta, hogy a kánikulában a szervezet többféleképpen próbál védekezni. Először is izzadunk, ami felborítja a sóháztartásunkat. Emellett a vér a végtagokba áramlik, hogy elősegítse a hűtést, így kevesebb vér jut az agyba. Emiatt nyáron hajlamosak vagyunk szédülésre és koncentrációzavarra, ami még az egészséges embereket is megterheli a nagy hőségben. 

A felmelegedő éghajlat kedvez a fertőzések terjedésének is. A melegebb környezet elősegíti a kórokozókat hordozó rovarok – például a szúnyogok és kullancsok – elszaporodását. Ennek következtében nő a trópusi betegségek, például a malária és a dengue-láz megjelenésének esélye azokon a területeken is, ahol korábban nem voltak jellemzőek.

 A magasabb hőmérséklet kedvez a szálló por és a pollenek koncentrációjának növekedésének, ami súlyosbíthatja az allergiás megbetegedéseket, és emelheti az asztma és más légzőszervi problémák előfordulását. 

A mezőgazdaságra gyakorolt hatás sem elhanyagolható: az extrém időjárási körülmények csökkenthetik a terméshozamokat. A meteorológus arról is beszélt, hogy ha megváltozik a hirtelen lezúduló csapadékok gyakorisága, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy a termőföldeken már nem hasznosul annyi csapadék, mint korábban. Például, ha 40 milliméter eső esik, abból csupán tíz juthat el mélyebbre hogy hasznos legyen, a többi a felszínen elfolyik, nem csak hogy haszontalan, de akár villámárvizeket okozhat.

A terméshozamok csökkenése tehát élelmiszerhiányhoz és az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet. Ez különösen a szegényebb közösségeket érinti súlyosan, ahol a táplálkozási hiányosságok alultápláltságot okozhatnak. 

Az éghajlati katasztrófák – mint a viharok, árvizek vagy erdőtüzek – komoly pszichológiai terhet rónak az érintett lakosságra. A krízishelyzetek következtében növekszik a szorongás, a depresszió, sőt a poszttraumás stressz zavar előfordulása is.

Összességében tehát a globális felmelegedés nem pusztán környezeti kérdés, hanem egyre súlyosbodó egészségügyi kihívás is. Éppen ezért elengedhetetlen az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása: a megfelelő folyadékbevitel, a légszennyezés csökkentése és a fertőző betegségek megelőzése ma már alapvető fontosságú lépéseknek számítanak.