Tojásdilemma: ketrecest, vagy szabad tartású a jobb?

A húsvéti ünnepkör egyik jelképe a tojás. A tojásfestés mellett az ünnepi asztalra is kerül belőle. Húsvét előtt azok is nagyobb mennyiségben vásárolják, akik egyébként keveset esznek. Sokakban felmerül a kérdés, hogy melyik a jobb, ha ketreces, vagy szabad tartásból származó tojást veszünk?

Ebben a kérdésben segítségünkre volt Papp Veronika, a gyöngyöshalászi Gyöngytojás Kft. ügyvezetője, aki eloszlatott egy tévhitet  amikor elmondta, hogy bármelyiket választhatjuk, mivel nincs különbség a tojások között.

– A takarmánytól függ a tojás minősége. Mi ketreces tartással foglalkozunk, saját magunk állítjuk elő a takarmányt az igényeknek megfelelően. Vegyszert nem teszünk bele, természetben előforduló anyagokat használunk, magvakat,  vitaminokat, probiotikumot adunk nekik. Ezek a tojás ízétt is befolyásolják – magyarázta az ügyvezető.

Szavai szerint jobb a beltartalmi értéke ezeknek a tojásoknak, annyiban legalábbis, hogy tudják kontrollálni, mi kerül bele.

– Ha több a kukorica, akkor sárgább a tojás, ha kevesebb, akkor fakóbb – mondta.

Elárulta azt is, hogy a tojás mérete a tyúk korától függ, ugyanis a fiatalabb tyúkok kisebb tojást tojnak, az L-es méretűt az öregebbek adják.

Az árakkal kapcsolatban megemlítette, hogy kifejezetten a húsvét miatt nem emelkedtek, de a madárinfluenza miatt sokat le kellett vágni, így előfordulhat hiány a tojásból.

– Húsvét előtt mindig szükség volt importra, de a járvány külföldön is hiányt okozott, az USA-ban már egy dollárba kerül egy tojás. Ehhez jönnek a takarmány- és csomagolóanyag árak, valamint a munkabér emelések. Ezek befolyásolták most a tojás árát, nem kimondottan a húsvét – részletezte.

A várható tojásárakról ebben a cikkünkben írtunk:

Elmondta, hogy háromféle módon tartanak szárnyasokat:

• szabadtartás, de ha járvány van, akkor őket is be kell zárni, hogy ne fertőződjenek meg
• alternatív technikák
• ketreces tartás.

– Ha mozog az állat, több energiát használ el, több takarmány kell, amit nagyobb mezőgazdasági területen lehet megtermelni. A ketrecesnek a legkisebb az ökológiai lábnyoma – fejtette ki.

Elmondta, hogy a tojótyúkok az ázsiai őserdőkből származnak, kicsi, szűk helyeket keresik, ahol sötét van, így a ketrecben nem érzik rosszul magukat. 

– A húsnak nevelt csirkéket 6 hét alatt hizlalják fel, de a tojótyúkok  az első 20 hétben nem tojnak, addig csak etetjük őket. Ők 70-80 hétig tojnak ez után.

Kiemelte, hogy a számítógép által vezérelt rendszerük folyamatosan méri és szabályozza a szén-monoxid, szén-dioxid, ammónia értékét, a hőmérsékletet, szolgáltatja a friss levegőt, a tiszta környezetet, friss ivóvizet, a vitaminokat.

A tanyasi tojás 

Tuza Gábor siroki polgármestert is megkérdeztük, aki elmondta, hogy mivel tanyán nőtt fel, nekik is voltak tyúkjaik.

– Búzát, kukoricát, különféle zöldeket kaptak és a kertben bogarásztak. A bátyámmal a mi feladatunk volt a tojások összeszedése, mert a tyúkok a legkülönfélébb helyeken tojtak: szénakazalban, bokor tövében – mondta.

Hozzátette, a szabad tartású tyúkok tojása barna és kemény.

– Édesapám egyszer megdöbbenve mesélte, hogy fehér héjú tyúktojást látott a faluban – emelte ki.

Elmesélt egy esetet is, amikor egy balesetben elpusztult egy disznójuk, és az állatorvos javasolta nekik, hogy bontsa fel, a csirkék majd megeszik. Ez így is történt, a 80-100 csirke, pulyka nagyjából egy hét alatt szétkapta, csak a csont maradt. 

– Ezután a tyúkok eszeveszetten elkezdtek tojni, annyi tojás lett, hogy nem tudtuk hova tenni. Az állatorvos javasolta, hogy vízüveget oldjunk fel, abba tegyük a tojást, így 3-4 hónapig nem romlik meg. Ez így is lett, de amikor kivettük, 2-3 órán belül fel is kellett dolgozni, mert akkor már megromlott – emlékezett vissza.

Hozzátette, ő azt tanácsolja, hogy aki tud, igazi tanyasi tojást vegyen.