Így vernek át minket a „környezetbarát” termékekkel

Vegán, natural, fenntartható, öko, zöld – számtalan címke és logó fogadja a környezetbarát termékeket kereső vásárlókat a boltokban. Ezek iránt ugrásszerűen megnőtt a kereslet az elmúlt években, s bizony a cégek is hamar rádöbbentek, hogy ez mennyire jó üzlet is lehet – hívta fel a figyelmet a szon.hu. Mint írják sok vállalat kínál fenntartható, környezetbarát, vagy csak annak hirdetett termékeket, ám az elmúlt évek vizsgálatai arra mutattak rá, hogy az állításaik nagy része csupán ferdítés vagy fél igazság. Nem véletlenül született meg a zöldre festés, idegen szóval greenwashing fogalma, ami pont ezekre cégekre, termékekre utal. Hogy mi is ez pontosan, és hogyan lehet fellépni ellene, arról Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesülete munkatársa adott felvilágítást a portálnak. A szakembernél mi is érdeklődtünk, ám nem a negatív, hanem vármegyei jó példáról.

Haraszti Anikó elmondta, hogy a zöldre festés fogalma nem új keletű, ám a jelentése változott az évek alatt. Régebben a vállalati tevékenységekre használták, gyakori volt, hogy egy nagy, szennyező vállalat indított, vagy éppen finanszírozott egy kisebb zöld kezdeményezést, amit aztán alaposan reklámozott. Az volt cél, hogy ezzel elfedjék a szennyező tevékenységüket. Erre használták a környezetvédők a zöldre festés kifejezést, hiszen szerintük ez nem volt több egy ügyes kommunikációs húzásnál. Viszont az elmúlt 10–15 évben a fogyasztóknál előtérbe került a környezetünk védelme, és az érzés, hogy ők is szeretnének valamit tenni a bolygó megóvásáért.

– Az emberek keresik az alternatív, környezetbarát termékeket, melyek használatával ők is tehetnek valami előremutatót, vagy csupán nem okoznak kárt azzal, hogy egy adott termékcsoportot használnak.
Emiatt egyre népszerűbbek lettek a „zöld” termékek, amikért sokan többet is hajlandóak voltak fizetni, mint amennyibe egy normál árucikk került. 

Korábban viszont nem voltak eléggé szigorú szabályok ahhoz, hogy ezeket az állításokat hogyan kell igazolni, vagy éppen közölni a termék csomagolásán. A zöld szervezetek és a hatóságok a kutatások alapján rámutattak, hogy a zöld állítások 70–80 százaléka egyáltalán nem megalapozott. Ugyan ezzel nem sért jogszabályt az érintett cég, a kommunikációjuk alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére. Az emberek valóban környezetbarát termékeket kerestek, de sok esetben csak olyasmit kaptak, ami a sok kemikália mellett tartalmaz természetes összetevőt is – világított rá az óriási problémára Haraszti Anikó.

Nem sokáig tart már a zöldre festés?

Említette azt is, hogy az Európai Unió új irányelve 2024-ben született meg, s ez alapján sokkal erősebben szabályozzák majd a zöld termékeket. Az EU területén 2026-ban lép majd életbe az új szabályrendszer, így a gyártóknak és a tagállamoknak is van ideje felkészülni ezek alkalmazására, és legfőképpen betartására.

Most még sok megtévesztő kifejezés van a csomagolásokon. Az egyik legjobb példa, hogy a csomagolás újrahasznosítható – nem pedig újrahasznosított –, amit rendre egy látványos címkén „tálalnak” a gyártók a fogyasztóknak. Mivel a legtöbb ember vizuális alapon dönt vásárláskor, meglátta a zöld címkét, illetve ezt a kifejezést, és azt hiszi, környezetbarát terméket vásárolt. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy újrahasznosított anyagot használt volna a vállalat, csupán annak lehetőségéről szól a címke. Az ilyen ferdítések biztosan tilosak lesznek a jövőben, ahogy az is, hogy karbonsemlegesnek hirdesse magát egy cég, miközben a szennyezését csupán faültetéssel kompenzálja – tette hozzá az egyesület munkatársa.

Haraszti Anikó a heol.hu kérdésére pozitív példaként említette a közösségi mezőgazdálkodást, amely egy olyan együttműködés, amelyben egy gazdálkodó és vásárlói alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást.

– A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszert kapnak. 

 „Részes rendszerek” esetében a gazda mindent szétoszt a tagok között, ami megterem.
A hetente érkező, éppen szezonális, frissen termett, általában bio minőségű zöldséggel, gyümölccsel, tojással, hússal megrakott dobozokat a közösség tagjai gazdaságtól függően egy helyi átvevőponton vagy otthonukban vehetik át. A gazdaságok jellemzően az év 10 hónapjában biztosítják  a friss élelmiszert a családoknak. Néhány gazdaság a téli hónapokban szünetet tart – részletezte az együttműködés lényegét. Jelenleg ilyen módon Hatvanban juthatunk élelmiszerhez, ugyanis ott van átvevőpontja a Gyurgyalagos Tanyának.

A vármegyében egyébként léteznek kosárközösségek is, erről már korábban írtunk, ez is jó alternatívája a bio élelmiszerek beszerzésének. Demjénben például a Pálmány házaspár biogazdálkodik és neveli gyermekeit. Gyermekeik miatt vágtak bele több mint tíz éve a vegyszermentes biogazdálkodásba: először csak saját maguk számára termelték meg a káros anyagoktól mentes élelmet.