Kiderült, mi a forrása a rejtélyes éjszakai durrogásoknak Hevesben

– Egyeztetéseket folytattam Hegyközség és a Vadásztársaság elnökével az éjszaki „durrogtatások” miatt – kezdte hétfői posztját Siposné Fodor Judit, Nagyréde polgármestere. Mint írta, az éjszakai erős hanghatásokat hangágyúk okozzák, melyeket magánszemélyek (gazdák) vásároltak termésük védelme érdekében, összesen 7 darabot (3 az ecsédi határ felé, 1  a Peresen, 1  a két nagy víztározónál, a Pincesor felett, 1 a vadalmás laposon van). A gazdák azért döntöttek a hangágyuk vásárlása mellett, mert a szarvasbikák és őzek jelentős vadkárt okoznak a szőlőterületeken. 

– A szarvasbikák jelentik a legnagyobb problémát jelenleg, de őket szeptember 1-ig nem lehet vadászni, csak a tavalyi borjak (ünők) és az őzbakok lőhetők, de csak szigorú szabályok, előírások betartása mellett, hiszen a vad az állam tulajdona. Az állam mondja meg, hogy mikor és mit lehet lőni az országban. De még lőidényben sem lehet akármire lőni, mert a Vadászati Hatóság nem engedélyezett kilövés esetében bírságol, de akár az egész vadásztársaságot eltilthatja a vadászattól. A vadászati törvény sorai szerint az érintett vadásztársaságnak helyt kell állni a vad által okozott kárért. Ugyanakkor egy másik jogszabály szerint a gazda mindent meg kell tegyen a termés védelméért. És van az Alaptörvény, mely rögzíti, hogy mindenkinek joga van a pihenéshez – sorolja a posztban.

A szőlőjéről híres Nagyréde polgármestere aláhúzta, hogy a helyzet tehát az, hogy a gazda védekezik, a vadásztársaság vadkár elhárítási vadászatokat hajt végre rendszeresen, a lakosság pedig szeretnek pihenni és éjszaka nem elhúzódó és hangos dörrenésekre felébredni.

– És akkor még nem beszéltünk kutyáinkról, akik félelmükben ugatnak, nyüszítenek éjszakákon keresztül, mert nem értik, hogy mi történik körülöttük. Ebben a kialakult helyzetben valamilyen kompromisszumot kellene találni, éppen ezért zajlottak a mai egyeztetések – tájékoztatta a helyieket. Kitért arra is, hogy milyen intézkedések várhatóak a jövőben.

A vad éhes, a vadkár jelentős, de az emberek éjszaka aludnának

– A vadásztársaság már vásárolt az elmúlt időszakban a gazdák részére ultrahangos riasztó rendszereket, adtak át vadriasztó vegyszereket a gazdák számára, anyagi támogatást adtak villanypásztorok megvásárlásához. Rendszeresek a vadkár elhárító vadászatok. A gazdák a nap folyamán őrzik a területeiket, próbálják elüldözni a vadakat a területeikről, de az állatok javarészt sötétedés után jönnek elő. A hegyközség és a vadásztársaság egyeztetve próbál védekezni, erre példa a tegnapi közös vad hajtásuk is, ahol megpróbálták a külterületeinkről a vadakat kiszorítani. A projekt sikeres volt, de nincsen kétség afelől, hogy az állatok visszatérnek, mert éhesek. Enniük, élniük kell. Közös döntésük szerint 7 darab új lest állítanak fel, ahol éjszakánkét 7 vadász teljesít majd szolgálatot, természetesen a gazdák ebben is segítenek majd. Kialakítanak a gazdák olyan „vadföldet”, amelyet művelés nélkül hagynak azzal a céllal, hogy a vadak odamenjenek táplálkozni. Mindezek ellenére a további károk csökkentése miatt a gazdák hangágyúk vásárlása és letelepítése mellett döntöttek. Fontos tudni, hogy a hangágyú beszerzése nem engedélyköteles és nem bejelentésköteles. Az önkormányzatnak nincs döntési joga ebben a helyzetben.

A polgármester arra is kitért, hogy a hegyközség elnöke elmondta neki, a hangágyú képes távol tartani a szarvasokat az ültetvényektől. De a hangágyúkat mozgatni kell, mert az állat megszokja a zajt és akkor hiába dörög a hangágyú. Ezért hallani hol hangosan, hol kevésbé hangosan ezt az egyébként rettenetesen zavaró zajt. A hangágyúk a földre vannak irányítva sorirányban szólnak. A hangágyúkat a legnagyobb pusztítást elszenvedett területek mellé telepítették a tulajdonosok. Az elnök tájékoztatása szerint már most jelentős a kár, irsai szőlőt már nem kell szüretelni Nagyrédén. A polgármester ígéretet kapott, hogy a falu felé fordított hangágyúkat más irányba fordítják, a hanghatás gyakoriságát tudják módosítani, de a hangerőt nem.

– Minden esetre megoldást kell találni a kialakult helyzetre, mert az nem lehet, hogy 3 300 ember a következő hónapokban nem fog tudni éjszaka pihenni. Ugyanis most éjszakánként a vadak miatt kell lőni, hogy ne legeljék le a szőlőhajtásokat, de rögtön utána jön a napraforgó, a kukorica, majd a cseresznye. Mondjuk a cseresznyeérés idején a seregélyek miatt dörögnek az ágyuk. Összességében az éjjel –nappal állandosuló ágyúszót kell megszoknunk? Hát ez semmiképp nem megoldás. De az is biztos, hogy ezt a problémát nekünk kell megoldanunk itt helyben. Összefogással, közös gondolkodással, közös tettekkel, mert igazuk van a gazdáknak is, igazuk van a vadászoknak is és igazuk van a lakosoknak is – írta a helyzetről.