A Mátrai Erőmű szenesblokkjainak leállását vázolták fel az egri konferencián

A Mátrai Erőmű tervezett technológiaátalakításáról tartott tájékoztatót a megyei iparkamara által szervezett múlt heti, egri konferencián Orosz Zoltán, az MVM Mátra Energia Zrt. fejlesztési és projektvezetője. Előbb általános ismertetőt tartott a cégről, amely 950 megawatt beépített energiatermelő kapacitással rendelkezik, tavaly 4,1 gigawattóra áramot állított elő, amely a magyar termelés 14 százaléka, s kétezer embernek ad munkát. Az erőmű felel a hazai szén-dioxid kibocsátás 14 százalékáért. A két bányában a korábbi években 4–6 millió tonna lignitet bányásztak, ez mostanában inkább a négymillió tonnához áll közel. A társaságnak három leányvállalata van, az ipari parkban pedig több betelepült cégnek adnak alapanyagot, illetve áramot, gőzt.

A dekarbonizációval, azaz a földgáztüzelésre történő átállással az erőmű évente 3,3 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsát majd a levegőbe. Ez egy 500–650 megawattos kombinált ciklusú gázturbinás erőmű építését jelenti. A fotovoltaikus (napelemes) erőművek nagy hatásfokú partnere lesz, azaz főleg a szabályozásban lesz feladata, s hidrogéntüzelésre is alkalmas. A blokkhoz kapcsolódóan új, 400 kilovoltos hálózati kapcsolat is épül.

Az erőmű építése három évet vesz igénybe, üzemidejét húsz évre tervezik.

Marad a biomassza és az energetikai célra hasznosítható válogatott háztartási hulladék elégetése, továbbra is támaszkodva a Geosol cégre. A 38 megawattos blokk az ipari parkot látja majd el villamos árammal, pernyével, illetve gőzzel. Két ikerkazán épül, száraz hűtéssel, füstgáztisztítóval. Várhatóan 300 ezer tonna válogatott háztartási hulladékot, s 80 ezer tonna biomasszát tüzelnek el évente, a kapacitás 400 ezer tonna lesz. Ennek építési ideje 28 hónap, s a gázerőműhöz hasonlóan barnamezős területen épül föl.

További naperőművek épülnek a rekultiválandó bányaterületeken, legfeljebb kétszer száz megawattnyi kapacitással. Ezek építése 2026-tól kezdődhet meg, a visontai déli és keleti bányán három, illetve egy egységet, Bükkábrányban öt plusz egy napelemparkot terveznek. Mindegyik húsz megawattos lesz a tervek szerint. Ezzel a jelenlegi 80-ról 300 megawattra bővül a társaság által üzemeltetett fotovoltaikus kapacitás.

A menetrendről Orosz Zoltán elmondta: – A jelenlegi egyes és kettes szenesblokk 2023 végéig véglegesen leáll, a hármas, négyes és ötös pedig akkor fejezi be működését, amikor az új egységek üzembe állnak. A gázos erőmű és az rdf-biomassza blokk építése várhatóan 2025 utolsó negyedévében fejeződik be, ezért a régi lignittüzelésű blokkok leállítása is ekkor tud megtörténni. A naperőművek építése akár már 2024 második negyedévében megkezdődhet, üzemüket pedig szintén 2025 év végétől tervezik.

A bányák rekultivációja 2026 év elején indul.

Indulnak szén-dioxid-leválasztó és tároló projektek, illetve ipar- és környezetfejlesztés is. Előbbiek a hidrogénen kívül a füstgáz szén-dioxidját is megkötik, alapanyagot biztosítva a műanyaggyártáshoz, a vegyiparnak, az élelmiszeriparnak. A lignitet elgázosíthatják, ebből SNG-t, azaz szintetikus földgázt, etanolt, metanolt, szintetikus dízelt előállítva. Az erőművi szén-dioxid szintézisgáz, metán előállítását teszi lehetővé, míg a fotovoltaikus erőművekkel zöld hidrogént biztosíthatnak a közlekedés számára.

A társaság kétezer munkahelyet nem tud megtartani, ezért lesznek továbbképzések, a gáz-, hulladék- és naperőműveknél tudnak majd munkát biztosítani, valamint a bányászok egy része is marad, hiszen ők rekultiválják a bányákat. Míg a bányatavak kialakulnak, addig tíz év is eltelhet. A felszabaduló munkaerő az iparban helyezkedhet el, igyekeznek munkahelyeket teremteni, a mostaniakhoz hasonló termelőket vonzanának az ipari parkokba a már meglévő tudáshoz igazodva.