2021.12.17. 07:00
Korszerű iszapkezelés és energiahatékonyság: az egri példát másik megyében is tanulják
A Heves Megyei Vízmű Zrt. öt éve fogalmazta meg azt a fejlesztési koncepciót, amely a korszerű iszapkezelést és az energiahatékonyság növelését célozza. Mindkét feladatra megoldás a biogáz felhasználása.
Kiss Attila (balról) és Nyiri Tibor figyeli, ahogy Imre Tamás ellenőrzi az iszapsűrűséget
Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap
Fotó: Daniel Beran
A 2016-ban kidolgozott fejlesztési stratégia eredményeként közel ötmilliárd forintos projektet állítottak össze. Ez részben a csatornahálózat korszerűsítését jelentette, illetve jelentős része a telepen megtörtént beruházás. Szabó Tamás, a megyei vízmű üzemviteli osztályvezetője a Heolnak elmondta, a csatornahálózatban a beszivárgás csökkentése, illetve a többletkapacitások kezelése volt a fő irányvonal, ami már megvalósult.
– Az iszapkezelésben a 2010-es években országosan és itt, a térségben is elindult egy új stratégia a hulladékgazdálkodásban – részletezte Szabó Tamás. – A lerakási díjak jelentősen megnőttek, és az iszapelhelyezés is egyre nagyobb gondot jelentett. A hulladéklerakók minimális mennyiséget tudtak fogadni, ezért mi a mezőgazdasági elhelyezés felé nyitottunk. A cél a mechanikai és biológiai kezelést követő hőkezelési eljárással olyan kezelt iszap létrehozása, amelynek lényegesen kisebb a szaghatása, amellett, hogy biogáz is keletkezik.
Az osztályvezető szerint nagyon fontos a rendszer energetikai vonatkozása, mivel egy szennyvíztisztító telepen az energiafelhasználás komoly költség. Mint kifejtette, az energiahatékonyság növelését a biogáz termelésével érik el. Sasvári Szilárd vezérigazgató stratégai elképzelései is megvalósultak, melynek keretében 200 kilowattos napelemparkot telepítettek. A telep bejárásakor Imre Tamás, a cég egri üzemegységének szennyvízágazat-vezetője ismertette a technológiát, és beszélt arról, hogy az iszap a sűrítés után a rothasztótornyokba kerül.
– Itt az iszap egyharmada biogázzá, azaz metánná alakul át, ennyivel kevesebb a tovább kezelendő anyag mennyisége – magyarázta Imre Tamás. – A termelt gáz a biogázzal működő kazánban vagy gázmotorban ég el, az utóbbiban villamos energiát állítunk elő. A próbaüzem tapasztalatai azt mutatták, a szennyvíztelep napi 6000 kilowattóra energiaigénye 2000 körüli mennyiségre csökkent. Így a korábban vásárolt villamos energiának csak a harmadát kell megvennünk. Ezt a berendezések finomhangolásával tovább kívánjuk csökkenteni, reményeink szerint ezer kilowattórára. Ez a szükséglet tovább csak azért nem csökkenthető, mert a villamos energia mennyiségét a telep folyamatos és biztonságos működése érdekében ezután is biztosítani kell. A rothasztótornyokban a gáztermelés után megmaradt szennyvíziszap a szolárcsarnokba kerül, ahol a napsütés hatására, illetve pluszhőlégbefúvással történik a szárítása.
A telep bejárásán megjelent Kiss Attila, a Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Zrt. cégvezetője és Nyiri Tibor, Szerencs polgármestere, továbbá borsodi műszaki szakemberek is.
– Azért látogattunk Egerbe, mert a Tokaj-Hegyalján e beruházáshoz hasonlót tervezünk, igaz, kisebbet. Az építés félidejében, a múlt őszön is jártunk itt – tudatta Kiss Attila.
Az egri telep műszaki központ is
Bárdos Zsolt, az egri üzemegység üzemvezető főmérnöke arról számolt be lapunknak, hogy Egerben már 1927 óta működik szennyvízelvezetés és -tisztítás. Mint mondta, a szennyvíztisztító telep a jelenlegi helyén 1978 óta üzemel, s már a kilencvenes években jelentős fejlesztést hajtottak végre. Napjainkban 19 ezer 700 köbméter szennyvíz fogadására képes naponta, ezt a feladatát biztonsággal ellátja. Eger, Felsőtárkány, Ostoros Novaj, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát és a fürdők területéről érkező szennyvizeket kezeli. A telep így regionális feladatokat ellátó műszaki centrum is egyben. A Heves Megyei Vízmű Zrt. megyénk területén kívül Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Nógrád, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is végez víziközmű-szolgáltatást, ez a tevékenysége összesen 120 településre terjed ki.