Sertéspestis

2022.01.27. 17:15

Egyértelműen csökken a vaddisznó-állomány Heves megyében

Az általuk okozott kártétel és a bírálatra bemutatott trófeák csökkenése alapján az afrikai sertéspestis gyéríti a vaddisznókat.

Tóth Balázs

Az adatok szerint kevesebb vaddisznó okozta kárról érkezik bejelentés a vadászati hatósághoz

Forrás: Shutterstock

Az adatok szerint kevesebb vaddisznó okozta kárról érkezik bejelentés a vadászati hatósághoz

Forras: Shutterstock

Lassan négy éve, hogy fölütötte fejét az afrikai sertéspestis (ASP) járvány Magyarországon, azon belül is Heves megyében. Az első hivatalos esetet a Mátrából jelentették. 

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint az ASP első magyarországi kimutatása óta, amely 2018 áprilisában, egy Gyöngyös külterületén elhullottan talált vaddisznóból történt, a mai napig 2 ezer 289 pozitív vaddisznót azonosított a Nébih laboratóriuma Heves megyében. Az elmúlt esztendők során nagy számban hullottak el a vaddisznók, a járvány pedig fokozatosan a Mátrából a Bükk felé vándorolt, s közben Borsodból is egyre Heves megye felé közelített a fertőzéssel érintett terület. A járvánnyal régóta sújtott térségekben azóta csökkent az esetszám, ezért a hivatalnál arról is érdeklődtünk, tavaly hogyan változott az elhullott, kilőtt, beteg vaddisznók ­száma. 

 

Mint írták, a járvány előtti állapothoz képest a megyében egyértelműen csökkent a vaddisznók száma. A 2018/2019-es vadászati évben mintegy hét és fél ezer kilőtt egyed mellett 786 volt az elhullottan talált vaddisznó; a következő szezonban 7 ezer 300 kilövést és 884 elhullást jelentettek a hatóságoknak. A 2020/2021-es vadászati évben kevesebb mint 5 ezer 200 volt a lőtt és 820 az elhullott állatok száma. A jelenlegi vadászati évben ez idáig mintegy ezernyolcszáz a diagnosztikai célból elejtett és kicsivel több mint ötszáz az elhullott vaddisznók száma. A Nébihtől megtudtuk, kevesebb vaddisznó okozta kárról érkezik bejelentés a vadászati hatósághoz, és a negatív PCR eredményű egyedek bírálatra bemutatott trófeáinak száma is jelentősen visszaesett az állomány csökkenése miatt. 

 

A Nébih szerint a vadászatra jogosultak és az állategészségügyi hatóság, mint az ASP elleni védekezés legfontosabb szereplői, közösen, egymást segítve és támogatva végzik a védekezés összetett és szerteágazó feladatait. A tapasztalatok alapján módosított mentesítési terv előírásaihoz igazodva végzik a diagnosztikai célú kilövéseket, az elhullott vaddisznók keresését, mintázását, valamint a tetemek, zsigerek gyűjtőhelyre szállítását, a nyilvántartásokat, kártalanítási eljárásokat, mindezek szervezését, koordinálását, irányítását és felügyeletét. A feladatok ellátásáért, továbbá a kilőtt egyedekért járó állami kártalanítás jelentős ösztönzője a vadásztársadalomnak, ami azért lényeges, mert a járvány mielőbbi felszámolása érdekében sok esetben a vadászati szokásokkal, hagyományokkal és etikával ellentétes intézkedéseket kell hosszú ideig, következetesen, kitartóan és nagy fegyelemmel végrehajtaniuk. 

 Fölkeresik a sertéstartókat- A Nébih közlése szerint a sertéstartók nyilvántartásának hiányosságai miatt a Heves megyei hatósági állatorvosok a közeljövőben valamennyi, a Tenyészet Információs Rendszerben szereplő sertéstartót igyekeznek felkeresni, hogy az ő segítségükkel és a szolgáltató állatorvosokon keresztül elérjenek mindenkit, aki eddig még nem regisztrált az adatbázisban. 

Az ASP kórokozójának a vaddisznóállományban történt kimutatása óta Magyarország elsődleges célja, hogy a vírusnak a házisertés-állományra való átterjedését minden lehetséges módon és eszközzel megakadályozza. Jelentős veszélyt hordoz a kültéri sertéstartás (főleg a mangalicáé), az alapvető járványvédelmi szabályok be nem tartása, sőt akár tudatos megszegése, az ismeretlen származású, vizsgálatokkal, állatorvosi igazolással nem rendelkező egyedek illegális forgalmazása, de a be nem jelentett állattartás is. Utóbbi jogszabály által előírt kötelezettség, a mulasztó személy, cég az állami kártalanításból történő kizárást és további szankciókat vonhat maga után. 

 

Jelentős a védekezésben szolgáltató állatorvosok szerepe - A Nébih szerint mind a hatósági, mind a szolgáltató állatorvosok jelentős szerepet kapnak a betegség elleni védekezésben. Részt vesznek a sertéstartók összeírásában, a tartási helyek alapvető járványvédelmi felkészültségének ellenőrzésében, a fertőzött területről származó sertések kiszállítását megelőző klinikai vizsgálatokban és a vérvételezésben is. A sertéstartó betegség esetén a szolgáltató állatorvost értesíti először, így ő az első védelmi vonal, aki egy potenciális fertőződés gyanújával szembesülhet. Mindezek alátámasztják, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése hazánkban mennyire sok ember összehangolt munkáját követeli meg. A betegség rávilágít arra, hogy elengedhetetlen a felkészültség, az információk frissítése, a tapasztalatok megosztása az érintettek között. 

 

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában