Borászat

2022.01.17. 14:00

Változott a Heves megyei szőlőültetvények művelési módja és a fajták is

Húsz év alatt az Egri borvidéken több, a Mátrain kevesebb szőlőültetvény lett, utóbbinak majdnem négytizede tíz évnél fiatalabb telepítés.

Tóth Balázs

A Mátrai borvidéken is kevesebb szőlő terem

Forrás: Heves Megyei Hírlap

A Mátrai borvidéken is kevesebb szőlő terem

Forras: Heves Megyei Hírlap

Közel harmadával kevesebb, 62 ezer hektár volt 2020-ban az ország szőlőterülete 2001-hez képest, amikor még 91 ezernyit tartottak nyilván, írta a KSH ültetvényekről szóló decemberi kiadványa. A borvidéken kívüli ültetvények szorultak vissza legnagyobb mértékben, de 20 év alatt az Egri területe 5,16 ezer hektárról 5,6 ezer hektárra nőtt (egy nagy növekedés és egy visszaesés után), a Mátrai pedig 7,1 ezerről 6,1 ezerre csökkent, pedig kiterjedése volt 7,3 ezer, de 5,7 ezer hektár is. 

 

A KSH szerint a területek csaknem felét érintő újratelepítéseknek köszönhetően a legtöbb borvidéki ültetvény alkalmas minőségi bor előállítására. Törekvés volt a gazdaságosabban művelhető ültetvények létrehozása, amelyen minőségi árut tudnak előállítani. A hat magyarországi borrégió 22 borvidékre és 97 hegyközségre tagolódik. A legnagyobb, a Kunsági borvidék teszi ki a termőterület harmadát, majdnem tizedét pedig a Mátrai borvidék, amelynek 6,1 ezer hektárján 77 százalékban fehér, 23 százalékán kék szőlő található. Az Egri borvidék továbbra is a harmadik legnagyobb a maga 5,6 ezer hektárjával, amelynek 65 százalékán vörösbort adó fajtákat telepítettek. Országosan a fehér fajták dominálnak, hetven százalék a részesedésük. 

 

Az adatok szerint hazánkban legnagyobb területen kékfrankos (az összterület 12 százaléka), bianca (9 százalék) és cserszegi fűszeres (7 százalék) terem. A termesztett fajták száma azonban meglehetősen széles körű. A 20 leggyakoribb mellett tavaly további 100 fajta esetén jelentettek 1 hektár feletti területről árutermelést. 

Az Egri borvidék a leggyakoribb fajták közül háromban, a kékfrankos, a cabernet sauvignon és a merlot esetében dobogós termőterületben, utóbbi két fajta esetében első helyezett 450, illetve 540 hektárral, míg kékfrankost 1258 hektáron termesztenek. Jelentős területtel bír Eger vidékén a cabernet franc, a hárslevelű, a kékoportó, a leányka, az ottonel muskotály, a pinot noir, a zenit és a zweigelt. Míg a Mátraalján a rizlingszilváni, a sauvignon, a szürkebarát, a tramini és a zöld veltelini, ezek közül több fajta termőterülete is a megye két borvidékén a legnagyobb. 

 

Az ültetvények átlagos kora 20 év, azonban a Tokajin 33, a Hajós-Bajai borvidéken pedig csak 12 év. A 30 évesnél idősebb ültetvények aránya a Csongrádi, a Tokaji és a Bükki borvidéken meghaladja az 50 százalékot. A Mátrain is jelentős fiatalítás történt az elmúlt évtizedben, hiszen az ültetvények 38 százaléka legföljebb kilencéves volt (7 százalék 3 év alatti), míg az Egri borvidéken a három évnél fiatalabb ültetvények aránya 5, a 39 éveseké 17 százalék. A 10–29 éves szőlőültetvények aránya az egri esetében 49 százalék, míg a mátrainál 29 százalék. A harminc évnél idősebb szőlők aránya a két borvidéken 30, illetve 33 százalékos. A KSH szerint a leggyakoribb művelési mód megyénkben a közepes és magas kordon, az ernyős művelés. A művelésmód kialakításában, változtatásában a hagyományok és a területi adottságok mellett az intenzív gazdálkodás, a gépi művelés, a fajták igényei, a kívánt bortípus és termesztési cél, a financiális háttér, valamint a gazdaságméret is szerepet játszik. A KSH szerint a 2007-ben indult szerkezetátalakítási program 2020-ig a szőlőterület nagyjából felét, 32 ezer hektárt érintette. 

 

Az Egri borvidéken termelt bor 96,5 százaléka oltalom alatt álló eredetmegjelölésű (ez a negyedik legmagasabb arány), s csekély mértékben földrajzi jelölés nélküli, míg a Mátrain 93,9 százalékban (kilencedik hely) állítanak elő eredetvédett bort. 

 

A hegyközségek által nyilvántartott gazdaságok 84 százalékának 3 hektár alatti birtoka van, a fél hektárt a gazdaságok fele nem éri el. Ezzel szemben az összterület közel 70 százaléka az 5 hektár feletti birtokokon koncentrálódik, amelyeket a gazdaságok egytizede művel. A bérelt földek aránya országosan 37 százalék, az Egri borvidéken ennél valamivel kisebb, de a Mátrain 45 százalék. 

 

A KSH szerint világszerte 7,3 millió hektár szőlőültetvényt műveltek, ennek 13 százalékát Spanyolországban. A legtöbb bort, 47,2 millió hektolitert Olaszországban termelték, míg világszerte 258 millió hektolitert állítottak elő. Évi 3–3,6 millió hektoliterrel Magyarország az EU hatodik legnagyobb termelője 2 százalékos részesedéssel. 

 

A világ összes borfogyasztását 234 millió hektoliterre becsülték. A fogyasztás csökkenő tendenciát mutat, idehaza 2018-ban még 24,6, 2019-ben 21 liter volt fejenként. A járvány miatt ez tovább csökkenhetett. 

 

A magyar borexport összességében emelkedett, értéke 2020-ban 120 millió euró volt, az import 20 millió eurót ért el. Ki az olcsó, tartályos bort viszik, átlagosan 1,2 euróért literjét. Befelé a drágább, palackosat hozzák 2,6 eurós egységenkénti áron. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában