Az állattartásban az utolsók között van Heves megye

Az Agrárcenzusról tett közzé elemzéseket a Központi Statisztikai Hivatal. A 2020-ban végzett felmérésben fölkeresték az ország gazdálkodóit. Heves megyében 7761 gazdaságot írtak össze a kérdezőbiztosok, közülük 7169-en használtak mezőgazdasági területet, összesen 172,2 ezer hektárt hasznosítottak. Állatot csak a gazdák harmada, kevesebb mint két és fél ezer egyéni, családi gazdálkodó, vagy társaság tart, ennél kevesebben csak a fővárosban, Nógrádban és Komárom-Esztergom megyében foglalkoznak állattartással. A jószágok száma is alacsony, mindössze 31 ezer állategységnyi marhát, sertést, juhot, vagy szárnyast írtak össze, ami Budapest és Nógrád után a második legkevesebb. A legjellemzőbb a csirketartás, emellett sertéssel, szarvasmarhával, juhokkal foglalkoznak leg­többen. 

A KSH szerint emelkedett a jövedelemtermelő képesség

Termelési érték szerint is besorolták a megyei gazdaságokat, a legtöbb közülük (bő ezer) évi 4-8 ezer eurónyi standard termelési értéket (az ágazat kibocsátását fejezi ki termelői áron hektárra, vagy számolásállatra vetítve) állít elő, a nyolcezer euró alatti kategóriába 4,8 ezer gazdaság tartozik, 678 évi 500 eurónyi terméket képes előteremteni. A százezer euró feletti kategóriákba 358 társaság tartozik, az egymillió eurós jövedelmi sávot huszonöt éri el, a másfél–három milliós sávba közülük kilenc, a hárommillió felettit pedig két gazdaság éri el. A gazdák összesen 191,8 millió eurónyi értéket termelnek évente, ezek közül 7,1 millió eurót a legnagyobb két gazdálkodó szervezet állít elő, 33,9 millió eurót a 100-250 ezer eurós, 16,7 milliót a 250-500 ezer eurós, 22,1 millió eurót pedig az 50-100 ezer eurós kategóriába tartozó vállalkozások termelnek meg. 
A Heves megyei gazdaságok közül ötezer-hatszáz csak növénytermesztéssel, majdnem ezerháromszáz pedig kizárólag állattartással foglalkozik, mindkét ágazatot csak háromszázan vitték együtt, hatszáz gazdaság pedig nem volt besorolható egyik kategóriába sem. 
Egyre kevesebben gazdálkodnak néhány hektáros területen - A KSH összehasonlította a korábbi évek felméréseivel, hogyan változott a birtokszerkezet. Egyre kevesebb a kis, legfeljebb öthektárnyi földterületen gazdálkodó termelő, egyre több viszont az ötvenhektáros gazda, negyedével nőtt az 50–100, felével a 100–200 hektáros gazdaságok száma, majdnem megduplázódtak a 300 hektár feletti birtokosok, az uniós támogatási korlátok miatt 129-ről 36-ra csökkent a 2500 hektáros gazdaságok száma. Heves megyéből 2020-as adatok vannak, kétezren gazdálkodtak egy hektárnál kisebb, két és fél ezren 1–5 hektáros területen, ötven hektár alatt pedig további kétezren. Háromszáz-háromszáz gazdálkodó tartozott az 50–100 és a 100–200 hektáros kategóriába, kétszáz pedig 200–1000 hektár közötti sávokba. Tizenhét Heves megyei gazdaság mérete volt 1000–2500 hektár közötti. 

Az állattartóknak csak háromnegyede rendelkezik földterülettel, 15,6 ezer hektárral, a növénytermesztők 145 ezer hektáron tevékenykednek, a vegyes gazdaságok 9,3 ezer hektáron, a nem besorolhatók (akiknek szintén csak kétharmaduknak van területe) pedig 2,3 ezer hektáron gazdálkodnak. Az állattartó gazdaságok 24,7 ezer állategységnyi jószággal rendelkeznek, a vegyesek pedig 3,4 ezernyivel, de még a növénytermesztőknek is van 2,7 ezer egységnyi haszonállata. 
Összeírták az egyéb, nem mezőgazdasági tevékenységet is végző gazdaságokat, ilyenből másfél ezer akadt Hevesben, a legtöbb, közel ezer növénytermesztő, de majdnem négyszáz állattartó is volt. Az általuk végzett tevékenységek száma megközelíti a kétezret, egyharmaduk egyéb tevékenységet vallott be, de több mint négyszázan húsfeldolgozással, 240-en borászattal, 340-en gyümölcs- és zöldségfeldolgozással foglalkoznak, nyolcvanan, illetve százan érdekeltek az erdőgazdálkodásban, illetve a vendéglátásban. 

NövénytermelésA legtöbb, 4300 gazdaság szántót (több mint 130 ezer hektárnyit), 2400 szőlőt (tízezer hektárt), kétezer pedig konyhakertet művel (96 hektár). A négyezer hektárnyi gyümölcsössel kevesebb mint ezren foglalkoznak, a 27,7 ezer hektárnyi gyepterülettel pedig másfél ezren rendelkeznek. 
A legtöbb Heves megyei növénytermesztő gabonafélékkel (főként búzával, árpával, kukoricával), ipari növényekkel (napraforgóval, repcével), vagy takarmánnyal foglalkozik, a kertészet kevésbé jellemző. Az egyéb növények közül még említésre méltó a száraz borsó és a zöldborsó, valamint a görögdinnye, a csemegekukorica és a szamóca, de a dinnyét kivéve nincs az országos élvonalban Heves. A gyümölcsök közül a meggy, az alma, a cseresznye, a szilva és a kajszi a legelterjedtebb. A bogyós gyümölcsökben Heves a hatodik, büszkében első, ribizliben harmadik.