Életmentő csapadék hullott a földeken, de így is tetemes károkkal számolnak a hevesi gazdák

A tél során nem töltődtek fel kellő mértékben nedvességgel a talajok, az aszály már a vegetációs időszak kezdetén megjelent az ország jelentős részén, közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat március második felében. 

A Magyar Nemzet március 21-én arról írt, hogy a talaj felső húsz centiméteres rétege az elmúlt hónapokban tovább száradt, hazánkban szinte mindenütt 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalma, ezért a belügyminiszter, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére, kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére. 

Szintén március végén beszélt arról Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, hogy a szokásosnál 50–90 milliméterrel kevesebb volt a csapadék. Mint akkor elmondta, ha ennek legalább a fele lehull lassú esőzés formájában az elkövetkező hetekben, akkor elkerülhető lesz a növények károsodása. 

Áprilisban szűkebb hazánk gabonatermesztő régiójában végre negyven-ötven milliméter csapadék hullott. Megyénk gazdái egyöntetűen életmentőnek nevezték az égi áldást. Cseh Antal, a karácsondi Olga-Major Kft. tulajdonosa szerint az utolsó pillanatban jött az eső.

Ez elég arra, hogy az őszi vetésű kalászosok szárba fejlődjenek

– közölte Cseh Antal. – Ezek már mutatták a vízhiány jeleit, kifoltosodtak, egy részük leállt a fejlődésben. Most elindult az élet a földeken, de még jó kétszáz milliméter esőre szükség lenne. Azért ez a vízmennyiség pillanatnyilag elegendő a tavaszi vetésekre is, amelyek kikelnek. Ha nem esett volna, hiába vetünk, nem kelt volna ki semmi, vagy csak nagyon hiányosan. A jelenlegi hideg idő nem szokatlan, volt már ilyen máskor is, ez belefér. Még semmiről nem késtünk le, az ideális vetési idő most kezdődik, s ha megjön a meleg, néhány nap alatt fölmelegszik a talaj is – összegezte a karácsondi gazda. 

A szőlőben nem látni a kár mértékét - Babiczki László, a gyöngyössolymosi Solybor Kft. főborásza szerint a napokban hullott eső a szőlőben arra elég, hogy melegebb időben a rügypattanás jobban elősegítse a nedvkeringést, de a most esett csapadéknak a többszöröse kell még a talajba. Molnár Gábor, az abasári Molnár és Fiai Pincészet tulajdonosa szerint amíg nem hajt a szőlő, nehéz megítélni, milyen kárt okozott a csapadékhiány. Az idősebb szőlőkkel nincs baj, mélyebben van a gyökérzetük. A Sár-hegy jó vízháztartásának köszönhetően az eső előtti telepítések 40–50 centiméter mélyen kellő nedvességet találnak a talajban. Szűcs Imre, a káli Zöldség-Gyümölcs-Farm Kft. ügyvezetője elmondta, a gyümölcsösében nincs nagy probléma, bár a fák is érezték a csapadékhiányt, de mélyebben gyökeresednek, jobban átvészelték ezt az időszakot. 
Kozma Attila besenyőtelki egyéni vállalkozó portálunknak arról beszélt, hogy az esőtől nagyon szépen kizöldült az őszi vetés, de egyes helyeken még mindig belelátni a sorába. 

– Rendes körülmények között ilyenkor a nyulat nem lehetne látni a gabonatáblában, két hét múlva már a búza zászlós levelének ki kellene nőni. A természet azonban tudja a dolgát, a vetés utol fogja érni magát. Az eső azért is kellett, hogy a műtrágya hatóanyagát bemossa a növények gyökérzónájába, mert ott százszázalékos a hatása – fogalmazott Kozma Attila. 

Péter Zoltán, a vámosgyörki mezőgazdasági szövetkezet elnöke kiemelte, hogy aranyat ért az eső az őszi búzának, az árpának, a tritikálénak. 

– Ha még egy hétig nem esett volna az eső, akkor bizony óriási lenne a kárunk. Így is jó harminc százalékkal kevesebb terméssel kalkulálunk. A tavaszi vetésű növényeinknek, a napraforgónak, a ciroknak lehet a talajt készíteni, kombinátorozni, kiszórni a műtrágyát. Lehet, hogy még hengerezni is fogunk, és akkor nem egyszer hengerezzük a kalászost, hanem kétszer, hogy még jobban erősödjön, erőteljesebb lehessen a bokrosodása – összegzett Péter Zoltán.