Aszály

2022.07.28. 06:55

Elindult a vízért folytatott harc Heves megyében is

A megyei agrárkamara elnöke szerint az egyedüli járható út az Élni és élni hagyni! elve

Szabó István

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

Elszabadultak az indulatok a napokban a Tarnából öntözési céllal Aldebrőnél kiszivattyúzott nagy mennyiségű víz miatt. Lapunkban már írtunk arról, hogy az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság közlése alapján a Tarna egy közel kilenc kilométer hosszúságú szakaszán, az aldebrői Tarna-híd feletti szakasztól lefelé a Kál és Nagyút közötti hídig maradt ideiglenesen élővíz nélkül a meder. Az igazgatóság azt is hozzátette, az érintett szakaszon történt felülvizsgálatuk során találtak Aldebrőnél egy homokzsákos elzárást, amit a öntözéses vízkivétel céljából építettek. Az eset apropóján arról kérdeztük Szendrei Lászlót, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Heves megyei elnökét, vajon milyenek megyénk gazdáinak a lehetőségei az egyre nélkülözhetetlenebb öntözéses gazdálkodás kialakítására. 

– Az öntözésnél megkülönböztetünk felszín fölötti, illetve az alatti vizekből való locsolást – magyarázta Szendrei László. – A kutak bejelentési kötelezettségének határidejét a kormány korábban meghosszabbította 2023. december 31-ig. Ez a kötelezettség, most úgy néz ki, meg fog szűnni. Annak azonban, aki öntözni akar, a hatósági feladatokat ellátó katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködve vízkivételi engedélyt kell kérni a kutakra. Fel kell szerelnie rá egy fogyasztásmérő órát is, hiszen nem korlátlan mennyiségű a föld alatti édesvízkészlet. A felszín fölötti vizek, tehát a tavak, víztározók, folyók vizéből való öntözés előtt is hatósági engedélyeket kell beszerezni. Ez bonyolult folyamatnak tűnhet, mert több hatósághoz, és minisztériumhoz kell fordulni, de a kamara segít a hozzá forduló gazdáknak az ügyintézésben. A NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével azon dolgozik, hogy ez a folyamat egyszerűbb legyen. Az idei időjárás is bebizonyította, hogy öntözés nélkül nem fog működni a növénytermesztés sem a közeli, sem a távoli jövőben. Szeretném, ha az az idő visszajönne, amikor Magyarországon 500 ezer hektárt tudtunk öntözni. A kormány célja a ma csupán 130-150 ezer hektár öntözhető terület 400 ezer hektárra növelése. Az öntözésnek azonban sok feltétele, nagy eszközigénye van, ezért igen költséges. Azt nem várhatjuk el egy gazdától sem, hogy az öntözőcsatornák és kanálisok kiépítésétől a gátrendszer megépítésén át a kiemelő szivattyúk beszerzéséig minden terhet magára vállaljon. Ezért az a jövő útja, hogy öntözőközösségek jöjjenek létre, ahol a földtulajdonosok összefognak, közösen jelentik be az igényüket az öntözésre – fogalmazott a kamarai elnök.

– Arra kérek mindenkit, hogy engedély nélkül ne öntözzön, mert ugyanúgy bajba kerül, mint azok a gazdatársaink, akik tettét az évek folyamán súlyos bírsággal szankcionálta a hatóság. Sajnos, azt látom az utóbbi napok történéseiből is, hogy elindult a harc a vízért. Én azt vallom, hogy az Élni és élni hagyni! elvét kell szem előtt tartani. A gazda is meg kell éljen, és a környező élővilág is meg kell maradjon. Meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy aki több százmilliót invesztált a gazdaságába, az is talpon tudjon maradni, és ne kelljen utána visszafizetni a támogatásra esetleg felvett összeget, de a vadon élő növények és állatok is hozzájussanak az életet jelentő vízhez. Nagyon fontos ezt a biológiai egyensúlyt meglelni, de vékony jégen vezet az út a gazdasági egyensúly megtalálásáig is, amikor senki sem a másik rovására öntöz. Ebben az aszályos időszakban, amikor már-már sivatagi körülmények között kell növényt termeszteni, pattanásig feszülnek az idegek is, könnyen egymásnak ugranak az emberek. A gazdák közötti kommunikáció hiánya a legnagyobb promléma, a megléte viszont elvezet a megoldáshoz – összegezte Szendrei László.

Portálunk kérdésére Dojcsák Dávid tűzoltó százados, a Heves megye területén vízügyi hatósági jogkörrel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője azt a tájékoztatást adta, hogy szűkebb hazánkban a kora nyári csapadékhiányos időszakban eddig két alkalommal érkezett felszíni vízből engedély nélkül történő, öntözési célú vízhasználat miatt bejelentés. Mint mondta, ezek vizsgálatára az igazgatóság intézkedett.

– Amennyiben illegális vízkivétellel kapcsolatban érkezik megkeresés, vagy bejelentés a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező igazgatóságunkhoz, a bejelentést minden esetben a helyszínen a vízfolyás kezelőjének és további társhatóságok, például a környezetvédelmi-, illetve természetvédelmi hatóság bevonásával kivizsgáljuk, a szükséges hatósági intézkedéseket megtesszük – fogalmazott Dojcsák Dávid.

Az általunk megkérdezett gazdák jelenleg tudják öntözni a területeiket. A káli Kovács Dávidék paprikával, paradicsommal és dinnyével foglalkoznak. Mint mondta, egy tóból öntöznek, de nem győzi a szivattyú, pedig egész nap megy, mert áztató eső egyáltalán nem volt. Sok víz hiányzik a talajból, annak felső 30 centiméteres rétege teljesen száraz, és lejjebb is csak minimális a nedvesség. Steczina Zsolt uborkát és paradicsomot termeszt Heves-Alatkán.

– Kútból öntözök, még nem tapasztaltam, hogy csökkent volna benne a vízmennyiség. A két szálával ültetett háromezer tő paradicsomom most van érésben. Nagy baj az aszály, de nekem fólia alatt vannak a növényeim. Ha esne az eső, akkor is pótolnom kellene a vizet. Nálunk  megszokott dolog, hogy öntözni kell – mondta Steczina Zsolt.
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!