Ivóvíz

2022.08.18. 14:15

Duplaannyi a csőtörés a kiszáradó talaj miatt Heves megyében

Felújításra szorul az ivóvíz-hálózat, évente sok milliárd forintot kellene költeni az elöregedett azbesztcement-vezetékek kiváltására.

Tóth Balázs

Csőtörés az Egri úton, Felnémeten

Forrás: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap

Egész évben aszályos volt az időjárás, és ahogy ilyenkor a korábbi években is érezhető volt, megszaporodtak a csőtörések településeken kívül és belül is. A hazai víziközmű-hálózat egyre inkább elöregszik, a felújítása sürgető volna a szakma szerint. Tíz év alatt legalább ezerötszáz milliárd forintot kellene rá költeni. A hálózati veszteség országos átlagban húsz százalék körüli a Víz Koalíció felmérése szerint. A rendkívüli módon kiszáradó talaj azonban több kárt okoz a hálózatban, mint ha normális mennyiségű csapadék hullana. Eközben a bükki források vízhozama is visszaesett, a Lázbérci víztározó vízszintje pedig információink szerint három méterrel csökkent. Erről is kérdeztük a megyénkben jelenlévő két legnagyobb víziközmű szolgáltatót, a térség északi részén lévő Északmagyarországi Vízművek ZRt.-t (ÉRV ZRt.) és a középső, valamint déli településeken működő Heves Megyei Vízmű Zrt.-t.

Az ÉRV ZRt. illetékese kérdéseinkre azt írta, többségi állami tulajdonú társaságként Nógrád, Borsod-Abaúj Zemplén, Heves és Hajdú-Bihar megye több száz településén csaknem négyezer kilométer ivóvíz-közműhálózatot üzemeltetnek. Az aszályos időszak hatására a felszíni patakok és folyók vízhozama jelentősen csökkent az ország egész területén, a csapadék hiánya pedig a vízgyűjtő területeken okoz problémát. Általánosságban megállapítható, hogy az aszályos időszak nem csak a mezőgazdaságban, hanem a vízgazdálkodásban is komoly feladatok elé állítja a víziközmű-üzemeltető társaságokat, köztük őket is. A vízhiányos területek ellátása szempontjából kiemelt jelentőségű a regionális rendszerek működtetése, folyamatos bővítése, ezáltal a vízbázisok összekötése, egyes térségek „több lábon” állásának megteremtése.

A csapadékhiány és az elhúzódó forróság miatti talajmozgások következtében az elmúlt időszakban működési területük több pontján az átlagosnál nagyobb számban fordult elő műszaki meghibásodás. A klasszikusan csőtörésnek nevezett hibákat elemezve, összehasonlítva a tavalyi és az idei év májustól júliusig tartó időszakát, az ilyen meghibásodások száma területükön több mint a kétszeresére nőtt. A hibaelhárítás többlet terheket jelent a szolgáltató számára.

A hálózaton keletkező hiba, csőtörés sajnos tervezhetetlen, jellemzően a szolgáltatótól független tényező, mint ahogyan előre kiszámíthatatlan az is, hogy az üzemelést gátló probléma elhárítása mennyi időt vesz igénybe. Az ÉRV ZRt. számára azonban kiemelten fontos a biztonságos, minőségi és folyamatos szolgáltatás fenntartása, évszaktól, napszaktól, munka- vagy ünnepnapoktól, illetve egyéb körülményektől függetlenül. Munkatársaik annak érdekében, hogy a lakosság a lehető legkisebb mértékű kellemetlenséget szenvedje el, a haváriák elhárítását minden esetben elsődleges prioritással kezelik, és az esetleges vízhiányok idejére lajtos kocsikat biztosítanak.

A gyors hibaelhárítások mellett a hálózati rekonstrukciók folyamatosak, a rendelkezésre álló források arányában valósulnak meg. A Heves megyei hálózat állapota szerintük az országos átlagnak megfelelő, ütemezett rekonstrukciókkal lehet a hálózati veszteséget és a csőtörések számát csökkenteni. A társaság a többségi tulajdonosi joggyakorló engedélyével és támogatásával nagyléptékű pályázatokat készített el a meglévő rendszerek további rekonstrukciójára és új regionális hálózatok megépítésére. Szakembereik a továbbiakban is mindent megtesznek az ellátás fenntartásáért, kérve az érintett települési önkormányzatok és a felhasználók takarékos vízfelhasználását, az esetlegesen előforduló problémák esetén az együttműködést, megértést.

A cég válaszában nem tért ki a Lázbérci víztározó vízmennyiségére és a patakok vízhozamára, de a tavalyi évről szóló beszámolójából kiderül, a tározók és a vízmegtartás terén is vannak teendők. A mátraházi Csórréti tározó beton vízkivételi műtárgyának további, mélyebb statikai és beton minőségi vizsgálatára 30 millió forintot különítettek el, a vizsgálatot pedig a beszámoló elkészítésekor folytatták le. A tározó és a műtárgyai 1957-ben épültek, s öt éve mérték föl a gát állékonyságának és mozgását, idén pedig a gátlábnál történő szivárgást és a mozgást vizsgálták. Távlati vízbázisok, tározó kialakítására döntéselőkészítő tanulmányt készíttettek 25 millió forintért. Az elmúlt években elindult, időszakos tározó karbantartási program keretében foglalkoznak azzal, hogy a hidrometeorológiai tapasztalatok alapján a több mint ötven éve épült tározók tudnak-e annyi csapadékot tárolni, amellyel esetleg egy-két évig is biztosítani tudják a nyersvíz-ellátást. Több okból kifolyólag is meg akarják ezt ismerni, nincs ugyanis elég csapadék, megnövekedett a fogyasztás, a névleges teljesítmény felett vesznek el vizet. Például Csórréten az éves csapadék 50-60 százaléka hektikusan, egy-két alkalommal érkezik, melynek nagy részét árvízvédelmi okokból el kell engedni. A felszín alatti vizek esetében vizsgálják, hogy a Mátra déli oldalán hol lehetne megfelelő vízbázist találni.

A Heves Megyei Vízmű Zrt. működési területén is jelentős többletfeladatokat generál a rendkívüli aszály a szolgáltató számára, írták kérdéseinkre. Az egyébként is szűkös létszámmal működő cégnek a nyári szabadságolások mellett kell megbirkóznia ezekkel a kihívásokkal. A 40-60 éves, az elöregedett, zömében azbesztcement csőhálózat a tartós szárazság idején bekövetkező talajmozgásra érzékeny, ezért az ilyen jellegű hibák száma az átlagnál lényegesen nagyobb. A csőtörések száma a hálózat öregedésével arányosan évről-évre nő. A három leggyakoribb hibatípus közé tartozik a földalatti fémszerelvények korróziója, a csőtörés a gerinc- illetve bekötővezetéken, valamint az aknás meghibásodások. Ezek meghatározzák a hálózatveszteséget, amely a társaságnál hasonló az ország átlagához.

Az üzembiztonság érdekében egyre sürgetőbbé válik az elöregedett hálózatok rekonstrukciója, ezáltal a vízveszteség csökkentése. A társaság 965 kilométernyi azbesztcement anyagú csőhálózatot üzemeltet, amelynek aktuális lenne a cseréje. Mai árakon évi 7,7 milliárd forintra lenne szükség tíz éven keresztül, hogy az elavult vezetékek megújuljanak, és fenntartható állapotba kerüljön a víziközmű-hálózat. Jelenleg a rekonstrukcióra fordítható források a tulajdonos önkormányzatoknál ezen összeg töredékét képezik. Az aszály hatása a felszíni vagy felszíni kapcsolattal rendelkező vízbázisokra nézve jelentősebb. Rendszereikben a szárazság okozta csőtörések, meghibásodások számának növekedése miatt a vízbázisok, hálózatok a teljesítőképességük határán üzemelnek. Annak érdekében, hogy minden fogyasztóhoz jusson egészséges ivóvíz ezekben a kritikus napokban is, a szolgáltató kéri, hogy a vezetékes ivóvizet ne használják egyéb célokra, például autómosásra.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!