A pénztartalék megléte vagy hiánya dönthet a túlélésről Heves megyében is

Már egy éve rendkívüli aszály sújtja az agrárium valamennyi szereplőjét. Portálunk a megyénkben szántóföldi kultúrákat termesztő gazdák jelenlegi helyzetének, kilátásaiknak járt utána.

Cseh Antal, a karácsondi Olga-Major Kft. tulajdonosa arról beszélt, hogy bekövetkezett az, amitől tartani lehetett: nagyon lecsökkent mennyiségű termést tudtak idén betakarítani.

– A fele se termett annak, mint amennyi az input ráfordítástól várható lett volna. A búzánk elérte ugyan a szűk három tonnát hektáronként, de a befektetett költségeink mellett hét tonnának kellett volna teremni – magyarázta Cseh Antal. – A repce tavaly ősszel ki se kelt a szárazságban. A napraforgó egyharmad termést hozott. A cirok nem tudta kinevelni a bugáját, le kellett kaszálni és bebálázni. A kukoricát még nem takarítottuk be, de az is legfeljebb egy-másfél tonna körül lesz hektáronként. Siralmas eredmények ezek. Hiába duplázódtak meg az értékesítési árak, a költségek annyira megemelkedtek, hogy számításaim szerint a lecsökkent hozam a dupla értékesítési ár mellett is csak körülbelül ötven százalékát fedezi a következő évi input igénynek. Az őszi talajmunkákat tekintve mi speciális helyzetben vagyunk. Harminc éve nem szántunk, ugyanis az úgynevezett minimum tillage módszert alkalmazzuk, ami megőrző, minimális talajművelést jelent. Négy-öt évente végzünk talajlazítást, de azt is annak függvényében, hogy milyen növénykultúra alá készítjük a helyet, meg milyen az időjárás. A mostani aszályban biztos, hogy  nem lazítjuk a talajt, mert legalább négyszáz milliméter csapadék hiányzik belőle. Majdnem egy egész évi mennyiség. Agresszív talajműveléssel, szántással, vagy mélylazítással a felső rétegben lévő víz mind kárba veszne. Ezt nem szabad megkockáztatni, mert akkor garantáltan az őszi vetés sem fog kikelni.

– Akinek van tartaléka, annak is nagyon meg kell gondolni, hogy mihez fogjon – fejtette ki Cseh Antal. – Nekünk van egy kis megtakarításunk, de még egy ilyen évet nem bírunk ki mi sem. Spórolni kell. A beruházásokat leállítottuk. Műtrágyát biztos, hogy nem vásárolunk, majd csak annak függvényében, hogy milyen lesz az állomány tavasszal. Mi négy-öt évente szerves trágyával kezeljük a földjeinket, azzal pótolni tudjuk valamilyen mértékben a műtrágyát. A tonnánkénti három-négyszázezer forintos műtrágyát nem tudjuk megvenni, de gondolom, más is így van vele. Lesznek olyan gazdák, akik a vetőmagnál is spórolni fognak, mert a magas szaporítási fokú vetőmagot sem tudják majd megfizetni. A magas gázolajár miatt sokan nem tudják elvégezni azokat az őszi talajmunkákat sem, amiket igényelne a technológia. A termékszerkezet átalakításához viszont a drága öntözésre lenne szükség, anélkül nincs mire váltani. A spórolásnak ugyanakkor az a hátulütője, hogy ha kevesebb a ráfordítás, akkor ennek az évnek az ínsége meglátszik majd a jövő évi terméshozamokon. Azt is lehet, lesznek olyanok, akik úgy döntenek, hogy nem vetnek.

Kozma Attia besenyőtelki egyéni vállalkozó földjein gyenge közepes volt a búzatermés. A napraforgó viszont, ahogy fogalmazott a gazda, gyalázatos lett: hektáronként tízegynéhány mázsát produkált harminc-negyven helyett. A kukorica még ennyit se hozott a konyhára, azt le kellett silózni.  

– Az őszi talajmunkákat mindenképpen el kell végezni. Több helyen vannak földjeink. Amikor Besenyőtelken egy milliméter eső esett, Mezőtárkányban például tíz, Mezőkövesden és Szihalmon viszont közel harminc milliméter, így van, ahol el lehet kezdeni szántani. A száraz területeken is kénytelen vagyok hozzákezdeni, mert nem merek tavaszi kultúrát vetni, ugyanis, ha jövőre is ilyen kevés csapadék lesz, akkor mehetek munkanélküli ellátást kérni. Én az aszályra készülök, ezért is vetek őszi fehérjenövényt. Őszi borsót gondoltam vetni. Augusztus első napjaiban még sikerült vetőmagot venni, mert a gyenge idei termés miatt nagyon kevés van mindenféle magból. Egyébként csicseriborsót termelünk, csak abból nincs vetőmag. Királybúzát is vetek. Abból egyáltalán nem adtunk el, így sikerült megtermelni a vetőmagot. A királybúza jobban tűri a mostoha körülményeket, viszont nem terem olyan jól. Igaz, az ára kompenzálja az alacsonyabb termésmennyiséget. Egy biztos, a tartalék megléte vagy hiánya határozza meg most a gazdáknál a jövő évi indulást – foglalta össze Kozma Attila.

Péter Zoltán, a vámosgyörki mezőgazdasági szövetkezet elnöke arról beszélt, hogy ha még egy ilyen év jön, mint az idei, akkor lehet, hogy vége a dalnak, de nemcsak a szántóföldi gazdaságokban. 

– Akkor már nem lehet finanszírozni a mínuszos gazdálkodást. A bejelentett állami hitelkamat támogatáson legfeljebb az gondolkodik el, akinek amúgy is sok hiteltartozása van, mert még él a hitelmoratórium – jelentette ki Péter Zoltán. – Akinek eddig nem volt hiteltartozása, az nem akarja ebben a nehéz helyzetben még eladósítani is magát. Az őszi munkákat el tudjuk indítani, még ha nehezen is, mert vetni kell. A termelői csoporton keresztül fémzárolt, csávázott vetőmagot vettünk, a gázolaj beszerzését is meg tudjuk oldani. A műtrágyával lesznek a legnagyobb gondok. Csillagászati összegekért, 350-400 ezer forintért adnak egy tonnát. Arra mi sem nagyon tudunk költeni. Akinek van tartaléka, most biztosan hozzá kell nyúljon, hogy átvészelje a jövő évet. Akinek nincs megtakarítása, annak a túlélés a tét. Én bizakodom, a miénknél sokkal rosszabb a helyzet az alföldi megyékben. Ott biztos nem lennék most gazdálkodó.