Felívelő szakasz után kevesebb kutatás-fejlesztés Hevesben

Összefoglalót közölt év végén a Központi Statisztikai Hivatal a hazai kutatás-fejlesztés helyzetéről. Mint a tanulmányban írták, 2021-ben a kutatás-fejlesztésre fordított összeg nemzetgazdasági szinten meghaladta a 900 milliárd forintot, amely a bruttó hazai termék (GDP) 1,64 százalékát tette ki. Ebben egyébként elmarad az ország az uniós átlagtól, ami 2,27 százalék. A K+F-ráfordítások 76 százalékát, közel 685 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 14 százalékát (125 milliárd forintot) a felsőoktatásban, tíz százalékát (93 milliárd forintot) pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el. 

Tavalyelőtt közel 3700 kutató-fejlesztő hely működött Magyarországon, több mint hattizedük a vállalkozási szektorban. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma közel 91 ezer főt tett ki, 72 százalékuk kutató volt. Az alkalmazásban is álló 76 ezer ember fele a versenyszféra kutatóhelyein dolgozott. Az állami szektorban dolgozók 46 százaléka természettudományi, a vállalati szektorban tevékenykedők kétharmada műszaki, a felsőoktatási szektorban foglalkoztatottak pedig jellemzően orvos- és társadalomtudományi területen dolgoztak. 

A kutatás-fejlesztés nyomán megjelent könyvek és könyvrészletek száma meghaladta a 12 ezret, 72 százalékuk magyar nyelvű volt. 2021-ben 446 nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentést tettek, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. 

Az utóbbi húsz évben a költések forrásszerkezete egyre a vállalkozói szektor felé tolódott el, tavaly 18 százalékkal 459 milliárd forintra emelkedett. Az államháztartás 318 milliárd forintot biztosított a tevékenységre, külföldről 125 milliárd forint érkezett. A cégek többségében saját bevételükből finanszírozták kutató-fejlesztő tevékenységüket, a költségvetési szervek, felsőoktatási intézmények inkább külső forrást vettek igénybe. Jellemző volt, hogy inkább a külföldi tulajdonú vállalatoknak volt pénzük K+F-tevékenységre, ők költötték el a vállalkozási szektor ráfordításának hetven százalékát és ők vontak be külföldi finanszírozást is, míg a belföldi cégek európai uniós forrás képében kaptak külföldi pénzt. Voltak emellett állami pályázatok is. 
Megyénkben a kutató-fejlesztő helyek az utóbbi 15 évben bővülésnek indultak, 2013–2014 után volt egy megtorpanás, a csúcsot 2018 hozta el 83 kutatóhellyel, azóta viszont 75-re csökken a számuk. A tényleges állományi létszám is ennek megfelelően hullámzott, 2013-ban 1100 fölött járt, majd 700 körülire csökkent, hogy 2019–2020-ra ismét 1100 fölé emelkedjen. 2021-ben viszont 987-en dolgoztak ilyen helyeken. Igaz, a KSH-összeírás módszertana változott. 

A vármegyei kutató-fejlesztő helyek összes ráfordítása 2009-ben megközelítette az ötmilliárd forintot, majd 2011-ig ez az összeg 3,1 milliárdra csökkent, hogy 2014-ig 5,5 milliárdra emelkedjen. Újabb hullámvölgyet követően 2018-ban lépte át a költés újra az ötmilliárd forintot, a következő két év 6,7 és 6,4 milliárdos kiadást, 2021 már csak 5,4 milliárd forintot hozott. A tényleges K+F-költségek ebből évente 2,2-4 milliárd forintot tettek ki, 2019 és 2020 kivételt hozott a 4,7 és 6 milliárd forinttal, illetve 2021 a 5,163 milliárd forinttal. A K+F-beruházások is hullámzóan alakultak, 2008 és 2009, majd 2013–2014 és 2015 hoztak milliárdos csúcsokat, 2014 kétmilliárdost, ennek közelébe 2018 és 2019-ben sikerült jutni. A 2020-as és 2021-es esztendőkben 325 és 251 millió forinttal szerénykednek, miközben országosan 136 és 190 milliárdos rekordok születtek.