Méhészet

2023.03.03. 07:00

Bajban a hevesi méhészek: egyre nehezebb megélni a méztermelésből

A méhészek szerint a kiegészítő tevékenységek sem fognak mindenki számára megoldást jelenteni.

Sz. Sz. I.

Koklács Pál és felesége (jobbra) évente tartott kóstoltatással népszerűsítik Domoszlón a mézfogyasztást

Forrás: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap

Nagy István agrárminiszter egy februári méhészeti rendezvényen jelentette ki, hogy a csupán méztermelésre alapozott méhészetek a jövőben már nem lesznek jövedelmezőek. A miniszter szerint a méhészeknek arra kell alapozni, hogy beporzás nélkül nincs fenntartható jövő, de rövid időn belül komoly beporzóhiánnyal kell a világnak szembenéznie. Nagy István kiemelte: elsősorban a bérbeporzás vállalása és a kaptárakban lévő egyéb anyagok értékesítése jelenthet megfelelő plusz jövedelmet a méztermelés mellett a méhészetek nyereséges gazdálkodásához. 

Bíró Péter, a Kisbíró Méhészet tulajdonosa több mint harminc éve méhészkedik, a feleségével családi gazdaságként működtetik a közepes nagyságú méhészetüket Heves-Alatkán. Az ő véleménye is az, hogy csak a méztermelés, hosszú távon, láthatóan nem lesz kellően jövedelmező.

– A méhekkel nem túl messzire, de évente több alkalommal is vándorlunk, a jobb gyűjtési feltételek biztosítása, illetve a fajtamézek miatt. Az elmúlt év tavasza hűvös és aszályos volt, ez a kora tavaszi méhlegelőkön, főleg a repcén okozott termésveszteséget. A mélyen gyökeresedő, szárazságtűrő akácot a tavaszi szárazság még nem viselte meg nagyon, így jó termésünk lett. A nyári aszály azonban több gondot okozott, vegyesmézből, illetve napraforgómézből jóval kevesebb lett a korábbi évhez képest. A mézeladással komoly problémák vannak, jelenleg a felvásárlás gyakorlatilag áll, az árak is nyomottak. Ennek csak egyik oka az Ukrajnából az EU-ba behozott méz. Sokkal nagyobb gondot okoz az uniós piacon a Kínából jövő, folyamatosan növekvő mennyiségű méz. Ugyanakkor, a termeléshez kötődő költségeink drasztikusan emelkedtek, például a takarmányozás, faanyag, kaptárak árai. Kiegészítésképpen lehet a méhekkel egyéb termékeket, így virágport, viaszt, propoliszt, méhpempőt előállítani, de ez mindenki számára nem fog megoldást jelenteni. A bérbeporzás egyelőre nem jellemző Magyarországon, erre a gazdatársadalom részéről még nincs igény. Hazánkban elég nagy a méhsűrűség, a méhészetek eloszlása is elég egyenletes, így a beporzás anélkül is biztosított a növénytermesztőknek, hogy fizetnének érte – részletezte Bíró Péter.

A domoszlói Koklács Pál közel 50 éve foglalkozik méhekkel, abból 35 éve naponta. A feleségével 57 méhcsaládot gondoznak. Mint mondta, napjainkban sokan elgondolkoznak azon, folytassák-e a méhészetet. 

– Főleg a főfoglalkozásban méhészkedő családok bizonytalanok, nekik abból kellene fenntartani magukat. Harminc éve még 150 méhcsaláddal meg lehetett élni, ez a szám mára megduplázódott, és intenzív munkát követel. Három évtizede 15 kilogramm akácmézet tervezhettem egy-egy kaptárban, ma ez jó, ha 5-10 kiló között mozog. A mennyiség a méhcsaládok tavaszi felfejlődésétől is függ, de ez egyre szórtabb. Jártam úgy, hogy a méhek fejlődéséhez számítottam a repcére, de a közeli gazda közben kitárcsázta, nem érte meg neki megtartani. Olyan növénykultúrák is terjednek a földeken, amelyek nem mézelő fajták. A bérbeporzás akkor működhet, ha a gazdák tudják, hogy a tevékenységből mézünk, azaz pénzünk nincs. A méhek a tavaszi fejlődésüknél a gyűjtésből látják el a kikelt, fiatal egyedeket – az igazi méztermelés nyáron indul be. Ugyanakkor a méhésznek a bérbeporzásnál költséges a méhek célhelyre szállítása, meg adott esetben a napszám a kaptárak pakolásáért. Plusz költség ilyenkor 3-5 naponta odautazni, hogy ellenőrizzük, van-e a méheknek elég enni-, innivalójuk. Ha ezeket a költségeket a beporoztató gazda nem téríti meg a méhésznek, akkor nincs miről beszélni – mondta Koklács Pál.

A domoszlói méhész arról is beszélt, hogy ő már évek óta foglalkozik az agrárminiszter által is javasolt egyéb termékek – virágpor, propolisz, viasz, méhpempő – értékesítésével.

– Jó öt éve gyártok viaszgyertyát. Az értékesítésnél gond, hogy még nem ismerik annyira az emberek, és nem tudom annyiból előállítani, mint ami a tömegtermelésben készül. A virágport is el lehet adni, talán az még jobban elmegy. A méhpempővel való foglalkozáshoz külön szakmai érzék kell. Emellett állandó hűtésre van szüksége, mert egyébként tönkremegy. A propoliszból kenőcsöt, illetve tinktúrát készítek. A kenőcs sömör, kiütés, allergia, kidörzsölés esetén, de égési sebre is jó. A tinktúra gyomorfájás kezelésére, megfázás megelőzésére használható étrendkiegészítő – foglalta össze Koklács Pál.

 






 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!