Nagy István: a természeti csapások ellenére bizakodóak a gazdák

– Az elmúlt években nagy kihívásokkal szembesülő szántóföldi növénytermesztésben idén – ha az aszály miatt nem is lett jó a terméseredmény – több tekintetben normalizálódott a gabona- és olajosnövények piaca. A tavalyi év második felétől nőtt a magyar gabona exportdinamikája, ami annyi stabilitást hozott, hogy a 2023-assal szemben az idei nyári aratás előtt már nem jelentkeztek raktározási problémák – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak.

A miniszter szerint a piaci helyzet hazai konszolidálását segítette, és most is segíti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalom fenntartása is. A cikk szerint az állattenyésztés nagyon jól teljesít, amiben szerepük van az alacsonyabb gabonaáraknak, de a gazdálkodói likviditást fenntartó, illetve a fejlesztéseket finanszírozó kormányzati segítségnek is. A magyar sertés-, baromfi- és tejágazat teljesítménye európai uniós összevetésben is kiemelkedően növekedett 2024 első tíz hónapjában, valamint emelkedett a juh- és szarvasmarha-élőállat export mértéke is. A baromfiszektorunkban a madárinfluenza okoz gondot, különösen a víziszárnyas ágazatban. A brojlerhizlalás nagyon magas fokon integrált, és hagyományosan jól teljesít. Javulónak látszanak a pulykaágazat lehetőségei, ami rá is fér, mivel ott hosszabb ideje lejtmenet volt tapasztalható, most viszont a lengyel állománypusztulás utat nyitott a magyar pulykának Európa piacain, sőt, még a csirkések is profitálnak ebből, mert a magyar pulykaágazat nem bírta kielégíteni a megnövekvő igényeket.

–  A 2022-es történelmi aszályhoz viszonyítva a tavalyi egy kiugróan jó eredmény volt, és az akkori nagy növekedéshez viszonyulnak a mostani számok. A csökkenés mögött természetesen elsősorban a nyári aszály hatása érhető tetten, ami miatt a szántóföldi növénytermesztés és a gyümölcstermesztés termésmennyiségei elmaradtak az egy évvel ezelőttitől. Az inputfelhasználás enyhén növekedett, ami a hozzáadott érték csökkenéséhez vezetett. Ezt az állattenyésztés jó teljesítménye nem tudta ellensúlyozni – magyarázta az eredményeket a miniszter. Hozzátette, a növénytermesztésben a felvásárlási árak még nem érték el azt a szintet, ami a gazdák döntő hányadának jövedelmezőséget eredményezett volna.

– Ami fontos, hogy akik tudtak változtatni, akár sikeresen diverzifikálták termelésüket, ott gyakran pozitív lett az eredmény. Erre utal például a szója vetésterületének megduplázódása vagy az, hogy komoly szakmai diskurzus folyik a rövidebb tenyészidejű kukoricák szerepének növeléséről a termelésben. Ilyen helyzetben felértékelődik a jövedelempótló agrártámogatások szerepe, a rekordmértékű előlegfizetés sok gazdálkodó számára jelentett idén érdemi segítséget – fogalmazott.

Nagy István szerint ki kell használni a lehetőséget

A pályázati túligénylésről elmondta, szerinte a teljes támogatási ciklusra szánt beruházási forrásokat most kell felhasználni, hogy ezt a soha vissza nem térő alkalmat, ami a magyar mezőgazdaság korszerűsítéséhez, a feldolgozóipar és az élelmiszeripar fejlődéséhez vezet, maximálisan ki lehessen használni. A helyzet érzékeltetésére néhány szám: a teljes ciklusra eredetileg 480 milliárd forintot terveztek az élelmiszeripar fejlesztésére. Ebből most 200 milliárdot hirdettek meg, és kis és nagy projektekre együttesen beérkezett több mint 760 milliárdnyi igény.

– Ezért most azt tervezzük, hogy a rendelkezésre álló összes keretet felhasználjuk erre a célra, vagyis nem 200 milliárdra hirdetünk eredményt. A rendkívüli mértékű túligénylés igaz az állattenyésztési telepek korszerűsítésére is. Itt a 200 milliárd forintos keretre 860 milliárdos pályázati támogatási igényt adtak be a gazdák. Ebből is az látszik, hogy a gazdák felismerték: a hozzáadott értéket kell növelni, mert ha a magyar búzaszem az ukrán búzaszemmel versenyez, akkor veszítünk. Ám ha a magyar feldolgozott termék van a mi oldalunkon, akkor jó eséllyel mi leszünk a nyertesek. Ez nekem személyesen is jólesik, mert azt mutatja, hogy amit az elmúlt időszakban mondtunk erről, az értő fülekre talált – osztotta meg a lappal.