Feldman Zsolt: kevesebb emberrel, olcsóbban termelnek az új állattartó telepek

Nemrégiben adták át Nagyhanyipusztán a K64 Farm sertéstelepét, Feldman Zsoltot, az Agrárminisztérium államtitkárát kérdeztük arról, hogyan támogatták az ehhez hasonló állattartó telepeket az elmúlt időszakban.

- Olyan sertéstelepen vagyunk most, amely lényegében évente 30 ezer sertést fog kibocsátani, úgy, hogy az elmúlt évtizedekben itt lényegében nem volt termelés. Ez jól mutatja, hogy az önellátásunk, illetve a mezőgazdasági termelés megerősítése hogyan zajlik, hiszen ez a projekt 2,5 milliárdos támogatással tudott létrejönni. Ma ebben az országban 1350 olyan nagyobb állattartó telep megújítás zárult le vagy zajlik éppen, amely ehhez hasonló, teljesen új, korszerű infrastruktúrát jelent. Az erre fordított 350 milliárd forint a sertéstartásban, baromfiban, szarvasmarhatartásban, tejtermelésben óriási léptékváltást tud jelenteni, hiszen nagyon régi és nagyon elavult infrastruktúrát kell az ország rengeteg pontján helyrehozni, hogy korszerű és Európában is versenyképes állattartó kapacitásaink legyenek.

- Segítik ezek a fejlesztések azt, hogy hazai sertéshúst, illetve termékeket fogyasszunk?

- Ez a telep a sertéshizlalásban hatékonyan, korszerűen, alacsony költséggel képes termelni, ami azt fogja eredményezni, hogy sokkal versenyképesebb lesz a magyar sertéshús. Fogyasztóként sokkal nagyobb eséllyel fogjuk ezt választani, vagy ez kerül a polcokra egyáltalán. Nem véletlenül van egyébként az, hogy jövőorientált az ágazat, és lát ebben üzleti potenciált rengeteg gazdálkodónk, hiszen az idei esztendőben meghirdetett állattartótelepi pályázatainkra 860 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be. Ezek az újonnan megvalósítani kívánt fejlesztések ugyanezt fogják segíteni. Több magyar állati termék, tehát több jó minőségű magyar hús lesz a piacokon, áruházak polcain.

Feldman Zsolt szerint is kevés a munkaerő az ágazatban

- Láthattuk itt egy prezentációban, hogy négy ember is elég egy ilyen állattartó telep működéséhez. Mennyire megy el ebbe az irányba a magyar állattartás?

- Az látszódik, hogy a technológiai modernizációval az új telepek alapvetően mindent tudnak az ott lévő állatállományról. A takarmánykiosztás, az állatválogatás mind-mind szinte ember nélkül történik. Jól mutatja, hogy ez a technológia nagyon alacsony emberi munkaerőigénnyel rendelkezik. Az elmúlt években a mezőgazdaság szempontjából kritikussá vált a munkaerőhiány. Már nincs a magyar falvakban olyan munkaerő, aki ebben az ágazatban munkát vállalna, így nagyon fontos, hogyan tudjuk ezt az emberi erőforrást megspórolni. Bizony ezek a típusú nem olcsó, de nagyon korszerű technológiák képesek ezt a típusú humán erőforrást kiváltani, és ez termelési oldalról alacsonyabb költséget is fog jelenteni.

- A hazai telepek hány százaléka ilyen körülbelül?

- Ha csak azt számolom, hogy több mint 1300 nagy telep újult meg ebben a 2020 utáni időszakban egészen 2025-ig. Bízom abban, hogy megint ezres nagyságrendben fogunk tudni új telepi beruházásokat támogatni a következő esztendőben. Ez azt jelenti, hogy a sertéstartásban is még néhány évvel ezelőtt több évtizedes átlagéletkorú infrastruktúra az ország jelentős részén meg tud újulni.

- Januártól szigorítják a külföldiek munkavállalását Magyarországon, és a külföldi munkavállalók jó része ilyen munkát vállalt el, állatokkal foglalkozott. Az Agrárminisztérium tervez-e valamilyen beleszólást ebbe, hogy mondjuk ez az ágazat kivételt jelentsen?

- A magyar kormány felelős politikát folytat a külföldi munkavállalók tekintetében, hiszen alapvetően az az érdek, hogy minél több magyar munkavállaló találjon munkát. Éppen ezért olyan szabályok, keretek között dolgozik a kormány, vagy olyan szabályokat és kereteket hoz létre, ahol elsődlegesen a magyar munkavállaló számára kínálunk helyet. Azt is biztosítjuk, hogy az ide érkező munkavállalók a kétéves rendelkezésre álló munkaidejük után hazamenjenek.