A lignit mezőgazdasági hasznosításához megfelelő rendszer is kell

A hazai talajok pusztulásáról tartott előadást nemrégiben, a lignit mezőgazdasági hasznosítása kapcsán rendezett konferencián dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Műszaki Föld és Környezettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Talajtani Társaság elnöke. Mint ahogyan arról korábban írtunk, az MVM Mátra Energia az áramtermelést követően a földek javítására szeretné kínálni az értékes lignitvagyont. A mezőgazdasági és építőipari (cementgyártás) hasznosítás esetén a piroszén, abból pedig szárított darálék előállítása jöhet szóba. Az agráriumban különböző talajokhoz alkalmas adalékot tudnak előállítani, kihasználva a lignit még magas ásványi anyag és huminsav tartalmát, de a por a hígtrágyához keverve is jó.

Dr. Dobos Endre kifejtette, amiről ma azt hisszük, hogy előre viszi a világot, arról kiderül, hogy holnap olyan hihetetlen mellékhatásai lesznek, aminek az eredménye az, hogy a talajaink, amiket a lóerők bűvöletében műveltünk hosszú-hosszú évtizedeken keresztül, azok egyszer csak úgy eltűntek.

Az Európai Talajmisszió vezetőségének tagjaként ismertette, Európa öt misszióval – kiemelt fontosságú témakörrel – rendelkezik, ide tartozik a vizek védelme, a rák elleni küzdelem, a karbon lábnyom csökkentése, az okos városok és a talaj.

- Mindenki használta az agrotechnikát, vassal, gázolajjal, vegyiparral, kicsit műtrágyákkal, közben megölt minden olyan természetes kontroll folyamatot, amire az elején épített. A talajtant, ami egy nagyon-nagyon komplex tudomány, leegyszerűsítjük termékekre. Nem lehet kiadni a lignitport csak úgy, mert felborítja az egyensúlyokat, s ezer olyan folyamat fog a feje tetejére állni, aminek az eredményeképpen a gazda azt mondja, hogy rosszabb lett, mert nem állítottuk be a rendszert hozzá – figyelmeztetett dr. Dobos Endre.

Szerinte a technika nem mindenható, a biológiai szerek sem, hiszen a baktériumok azért nincsenek ott a talajban, mert kedvezőtlenek az életfeltételeik. A talajtani ismereteket kellene támogatni, különben a legnagyobb jó szándékkal is hibákat fognak elkövetni a termékekkel.

Romlik a magyar talajok állapota

Mint mondta, Európa talajainak 40-60 százalékán legalább egy, de inkább több degradációs folyamat is hat. Ez alól Magyarország sem kivétel, s ugyan jó és változatos talajok találhatók nálunk, küzdünk a szikesedés, a tömörödés, a savanyodás, a szervesanyag-tartalom és a biológiai sokféleség csökkenése, az erózió, a defláció ellen. A legjobb csernozjom talajokra épülnek ipari csarnokok néhány évtizedre. Az egyre több lebetonozott felület nem sugároz hideget, nem párologtat vizet, nem hűti, hanem felforralja a levegőt.

Arra is intett, hogy a talaj elmeszesedik, amibe hiába tesznek műtrágyát, annak csak 5-10 százaléka hasznosul, így lényegében elpazaroljuk a földgázt a Nitrogénművekben. Mint mondta, a talaj degradációs folyamatai összefüggnek, az erózió beindulásával csökken a szerves anyag tartalom, emelkedik a ph, megkötődik a foszfor, ennek következtében kicsapódik minden, nem oldódik a tápanyag, elpusztul a biológia, tönkremegy a szerkezet, nem lesz beszivárgás, nem lesz víztározó képesség, megjelenik a belvíz, majd ugyanott az aszály. Szivattyúzással küzdünk a belvíz ellen ahelyett, hogy helyreállítanánk a talaj szerkezetét, majd pár hónap múlva visszaszivattyúzzuk a vizet az aszály miatt.

Dr. Dobos Endre néhány képpel illusztrálta a folyamatokat, például a magyar mezőgazdaság fővárosában, Bábolnán is szerkezet nélkülivé vált a talaj, az M1-es autópálya mellett is látszik, elfújja a szél a fedetlen szerkezetében tönkretett humusz nélküli földet. Hatvan centiméternyi talaj hiányzik, már a meszet szántják, forgatják bele (ilyenkor látni fehér, világosbarna foltokat a felszínen). A csapadék nem szivárog le, megjelenik a belvíz. Kiemelte, a talajnak van egy saját élő organizmusa. Ha nincs benne élet, akkor nem ér semmit.

Csak ésszel lehet kiszórni a lignitport

- Ha nincs talajélet, márpedig az egész mezőgazdaság arról szól, hogy csak főnövény legyen, mindenki, aki más ott van, gyomok, bacik, gombák, és a többi, azt söpörjük ki. Azonban, ha kisöpörjük, akkor az jön vissza, akinek nincs mit ennie, vagy éppen pont azt szereti, tehát a kártevő. Diverz közösségben kicsi a kártétel, a lepusztított közösségben viszont nagy – hívta föl a figyelmet Dobos Endre. Hozzátette, a rossz szerkezetű talaj a növények gyökérzetét is befolyásolja, amelyekkel aztán nem tudják fölvenni a nekik kijuttatott tápanyagot.

Éppen ezért fölhívta rá a figyelmet, hogy bár fontos a lignit és más szerves anyagok kiszórása, de fontos ezzel együtt a rendszer átállítása is, mert különben csak eltűnik úgy, hogy csak töredéke hasznosul. Apró lépésekben, komplex világ felépítésével lehet haladni, ebben pedig mindenkinek nagy a felelőssége. A melioráció az egy nagyon drága folyamat, az agrártámogatásokat szerinte erre kell elkölteni.