A felzárkóztatástól a felsőoktatási továbbtanulásig terjed a szakképzés feladata

Pálmai Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára volt a Heves Vármegyei Szakképzési Centrum és a Karcagi Szakképzési Centrum közös, a szakképzési szakmai vizsgák szervezéséről szóló rendezvényének. A január elsején kinevezett helyettes államtitkárt kérdeztük a szakképzés irányairól.

- Hogyan készültek a minisztériumban az év végi új vizsgákra? Az első ötéves új technikumi rendszer debütál.

- Valóban ez egy kiemelt időszak a számunkra. Legfőképpen, hogy a 2020-ban megújult szakképzési rendszerben ez az első olyan tanév, amikor az ötéves technikumi tanulmányaikat befejező tanulók vizsgázni fognak. Érdeklődéssel várjuk, hogy ebből az évfolyamból hányan jelentkeznek a felsőoktatásba, hiszen a technikum erre kiválóan alkalmas. Természetesen, aki nem a továbbtanulás mellett dönt, értékes szakmai végzettséggel és biztos tudással kiléphet a munkaerőpiacra is. Utóbbihoz nagy segítség jelent a munkáshitel lehetősége is, amit a fiatal szakember saját eszközök beszerzésre, vállalkozás beindítására is fordíthat.

- Mit várnak, mennyien fognak jelentkezni felsőoktatásba, illetve mennyien maradnak esetleg a szakmájukban és kezdenek el dolgozni? Vannak-e esetleg most kitűzött célok?

- Évről évre emelkedik a szakképzésből felsőoktatásba jelentkezők száma. Az elmúlt éveket 2020-ban az alap-, osztatlan képzésekre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezők közel 25 százaléka érkezett szakképzésből, 2022-ben ez az arány már közelített a 27 százalékhoz, míg 2023-ban a 33 százalékhoz.

- Miért próbálják mostanában inkább a szakképzés felé tolni a középiskolásokat? Kritika is hangzott el, hogy 40 százalékra szorultak vissza a gimnáziumok.

- A felvételi adatokból az kristálytisztán kirajzolódik, hogy nyolcadik osztályt követően a szakképzést választják a legtöbben. Ma ez az arány tízből hat gyermeket jelent. Nagy részük az ötéves technikumban folytatja tanulmányait, a többiek pedig a hároméves szakképző iskolát választják. Ma már nem kell az általános iskola után dönteni, hogy diplomát, vagy szakmát szerezzen gyermekünk, az új szakképzési rendszer mindkettő megszerzésére lehetőséget ad egyenes úton. A szakképzés ma már a felsőoktatás előszobája. A technikumokból a fiatalok nemcsak érettségivel és szakmával lépnek ki, hanem kreditpontokkal is, melyekkel könnyebben juthatnak be kiválasztott egyetemükre. Az évről-évre megjelenő Technikumi Rangsorban szerepel több olyan iskolánk is, ahová 4,5 fölötti átlaggal lehet csak bekerülni. Az uniós elnökség során is azt az álláspontot képviseltük, hogy a felzárkóztatástól egészen a tehetséggondozásig a szakképzés mindenkinek kínál karrierutat. Sok fiatalnak ez egy izgalmas, gyakorlatias világ, ahol valós munkakörnyezetben is tanulhatnak és közben akár havi 160 ezer forintos munkabért is kereshetnek. Akik pedig az iskola keretein belül tanulnak, jelentős ösztöndíjra jogosultak. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen választják a szakképzést.

Pálmai Gergely szerint minden élethelyzetben segítséget kell adniuk

- Most két államtitkársága is van a szakképzésnek, külön az agráriumnak is. Mennyire kell összedolgozni a két minisztériumnak?

- Minden ágazattal együttműködünk. Az agrárszektor annyiban speciális, hogy az Agrárminisztérium fenntartóként is szerepet vállal a szakképzésben. Ugyanakkor ezt a munkát egyértelműen szoros együttműködésben kell elképzelni.

- Sokszor az a kritika fogalmazódik meg a középiskolákban, hogy az általános iskolából nincsen kimeneti mérés, nagyon eltérő felkészültséggel érkeznek oda a diákok. Ebben próbálnak este esetleg előrelépni? Bár nyilván az általános iskolai oktatás nem az öné, de a szakképzésben is fontos, hogy írni-olvasni tudjanak a gyerekek, illetve valamilyen képességekkel rendelkezzenek.

- Mint minden tanév elején, ősszel is lezajlott a szakképzésben tanulók bemeneti mérése több mint 42 ezer tanuló részvételével. Ennek célja, hogy felmérjük a szakképzésbe érkező diákok tudását, képességeit, készségeit. Ez alapul szolgál a tanulók teljesítményének nyomon követéséhez. Fontos kiemelni, hogy folyamatosan javulnak a szakképzésben tanulók eredményei, az utóbbi években közel 20 százalékkal csökkent az évismétlők száma és az éves lemorzsolódás mértéke a tavalyi tanévben 7,67 százalékra csökkent a korábbi 8,68 százalékról.

A szakképzés azoknak is lehetőséget tud nyújtani – a dobbantó programjával és az erre épülő műhelyiskoláival -, akik nem tudták befejezni az általános iskolát, vagy valamilyen okból lemaradnak az iskolai tanulmányaikban. Itt részszakmát szerezhetnek, amivel már be tudnak tölteni munkaköröket, például az építőiparban. Nagyon jók a visszajelzések. Olyan tanulóknak tudunk ezzel karrierutat mutatni, akik utána adott esetben sikeres kisvállalkozók lesznek. Ezeket a programokat minden évben országos hálózatban tudjuk elindítani.

- Gondolom, az lenne jó, ha már általános iskolában megtanulná ezt a gyerekek. Vagy valaki későn érő típus, és csak később kap észbe, hogy mégiscsak tanulni kellene.

- Az ideális ez lenne, de minden társadalomban vannak olyan emberek, akiknek szükségük van plusz támogatásra, ezért igyekszünk a szakképzés rendszerét úgy alakítani, hogy minden élethelyzetben valós segítséget adjon a fiataloknak.

Szakember és diplomás munkaerő is kellene

- Egyre kevesebb a gyerek, és egyre több diplomás, de egyre több szakképzett embert is szeretnénk. Hogy lehet ezt a kettőt összehangolni? Össze lehet-e Magyarországon esetleg ezt hangolni?

- Ezért is dolgozunk egy államtitkárságon, ami a felsőoktatásért és a szakképzésért is egyben felel. Nagyon szoros kapcsolat van a szakképzés és a felsőoktatás között, és akár ide vehetjük az innovációs, kutatási területeket is. Vannak olyan karrierutak, amikor a szakképzés területéről, egy technikumból tud a fiatal egyetemre menni, adott esetben kutatás-fejlesztés területén, de legalábbis a MTMI ágazatok (a tudományos-technológiai tudományágak: matematika, természettudomány, műszaki és informatika) valamelyikén karriert befutni. Úgyhogy ez egy nagyon érdekes szinergia, amivel nap mint nap mi is foglalkozunk.

- A szakképzésben oktatóknak is lesz béremelés. Vannak esetleg adatok arról, hogy mennyi új oktatót sikerült az elmúlt egy-két évben bevonzani, illetve idősebbeket, valamint a mérnököket pályán tartani? Azzal is probléma volt, hogy a régi szakoktatók elmentek nyugdíjba, 70 évesen dolgoztak 14-15 évesekkel, és ez már nem volt ideális.

- Büszkék vagyunk, és egyben öröm is számunkra, hogy évről évre jelentős mértékben tudjuk emelni a szakképzésben oktatók bérét. Az idei évben most folyamatban van egy 21,2 százalékos béremelés, a tavalyi évben volt egy 30 százalék fölötti oktatói béremelés, ezért, ha visszatekintünk a 2020. évi helyzetre, amikor elindítottuk a szakképzésnek az átalakítását, az akkori béreknek a körülbelül két és félszeresét keresik most az oktatók. A szakképzésben azért is volt különösen fontos ez a béremelés, mert egy szakoktatónak megvan az a végzettsége, hogy elmenjen egy vállalathoz, mondjuk IT területen, ahol más bérszínvonal volt, mint korábban a szakképzésben. Most egy vállalattól tudunk mi elhozni oktatót, amire korábban soha nem volt példa. A kalkulációk alapján körülbelül 24 ezer oktató van a szakképzésben, és ezzel a feladatokat el tudjuk látni.