Hét és fél milliárddal szolidárisak a megyei települések – itt a lista, ők fizetnek a központi kasszába

Először tették közzé, mely településnek mekkora mértékű szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie az államkasszába. A Magyar Közlöny február 11-i számában jelent meg a táblázat. A kormány 2017-ben bevezetett intézkedése az egyes - átlag feletti adóbevétellel rendelkező - települési önkormányzatokat kötelezi befizetésre, hogy így támogassák a szegényebb településeket. Heves megyéből a 121 település közül 40-nek kell befizetnie, összesen majdnem 7 milliárd 540 millió forintot. Országszerte a helyi önkormányzatok több mint negyedének, 854 településnek kell fizetnie. Az önkormányzatok költségvetési támogatást is kapnak, így lényegében a befizetett adójukat kapják vissza, ugyanakkor többektől, így a fővárostól is többet vonnának el, mint amennyit onnan visszakap.

A Heves megyei listán meglepő településeket is találni, hiszen Bükkszenterzsébeten, Tarnabodon és Terpesen is jelentős munkanélküliség van, igaz, van helyi vállalkozás is, amely fizet iparűzési adót. A helyi adóbevételt 10 millió forint körülire kalkulálják a megye egyik legkisebb községében, Terpesen. Előbbi település 89 ezer, Tarnabod 1,6 millió, Terpes pedig 3,7 millió forint szolidaritási hozzájárulást lesz köteles fizetni, jobban mondva annyival kevesebb állami támogatásra számíthat. Három olyan önkormányzat van a vármegyében, amelynek fizetési kötelezettsége nem éri el az egymillió forintot: Bükkszenterzsébet, Tenk és Heves.

Az 1-5 millió forint közötti kategóriába nyolc, az 5-10 milliós kategóriába három önkormányzat tartozik, míg a 10-50 milliósba kilenc, az 50-100 milliósba hat település került Hevesből. Utóbbiak közül Felsőtárkány hajszállal marad el a százmillió forinttól. A százmillió feletti kategóriába tartozik Lőrinci, Apc, Zagyvaszántó, Aldebrő is, Füzesabony 259 milliót, Visonta 275 milliót, Gyöngyöshalász 364 milliót, Halmajugra 389 milliót, Maklár pedig majdnem félmilliárd forintot köteles befizetni. Utóbbi településnek tavaly még százmillió forinttal kevesebbet kellett lerónia, ezzel akkori, milliárdos adóbevétele negyven százalékát vitték el (a következő évben csak 750 millióval terveztek). Az említett kis települések kötelező feladatok ellátására kapott állami támogatásai nem érik el a befizetett hozzájárulás összegét.

Két év múlva kevesebb lehet a szolidaritási hozzájárulás

Hanuszik Csabától, Maklár polgármesterétől megtudtuk, a szolidaritási hozzájárulást mindig a két évvel korábbi esztendő, azaz a lezárt üzleti év alapján határozzák meg, ez idén a 2023-as évet jelenti. Tudták, hogy fel kell készülniük a levonásra, ezért jelentős tartalékot képeztek, nem fogtak nagy beruházásba az adóbevételből. Elmondta, az önkormányzat három-négy éve nettó befizetője a költségvetésnek, a nekik járó állami támogatás most körülbelül a fele a szolidaritási hozzájárulásnak, így az az összeg náluk marad és a másik felét vonja le tőlük a Magyar Államkincstár. Hanuszik Csaba kifejtette, a község vállalkozásai fejlődnek, a község az 1,4 százalékos iparűzési adómértékkel vonzóbb is a megyeszékhelynél, hiszen ez a néhány tizedszázalék is jelentős előnyt jelenthet a nagy árbevételű cégeknek. Tavaly ugyan a korábbinál kevesebb adóbevétellel számoltak, idén a 2024-eshez hasonló, annál valamivel több adóbevételt várnak.

A legnagyobb befizető Eger lesz Heves megyéből, Vágner Ákos polgármester is elmondta a legnagyobb adózók köszöntése alkalmából, hogy a tavalyi másfél milliárd forintnál idén jóval több, 1,75 milliárd forintot kell befizetnie a városnak, miközben az adóbevételei egymilliárd forinttal csökkennek. A második Hatvan sem marad el ettől sokkal, 1,634 milliárd forintot fizethet az iparosodott város, a harmadik Gyöngyösnek 1,22 milliárd forinttal csökken a költségvetése a befizetés miatt. Eger egyébként a megyeszékhelyek közt nem lesz a top tíz befizető között.

Ennyi szolidaritási hozzájárulást fizetnek 2025-ben a Heves megyei települések: