Utolsó pillanatban vagyunk, hogy megmentsük az élőhelyeket

Hevesvezekényben indította el az aktuális európai uniós költségvetési ciklus első nyertes projektjét - Komplex élőhely-fejlesztési program a Hevesi-síkon - a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Az eseményen Rónai Kálmánné igazgató, a dél-hevesi élőhelyeket érintő választókerületek országgyűlési képviselői, dr. Pajtók Gábor és Szabó Zsolt, valamint Lászka Kristóf, Hevesvezekény polgármestere mondott köszöntőt.

Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója az eseményen elmondta, az előző hét évben a nemzeti park igazgatóságok 42 milliárd forintot nyertek a KEHOP-ban, 40-45 pályázatra, többnyire élőhelyfejlesztésre. A természet és a klíma változásához igazodni kell, az Alföld szárazodása arra ösztönöz, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a fontos élőhelyekre, ahol a védett fajok megtalálják életterüket. A nemzeti parkoknak a gazdák érdekeit is figyelembe kell venniük, ezért, ha például a dél-hevesi területen megpróbálják a vízháztartást normalizálni, akkor az nem csak a védett természeti területekre vonatkozik, hanem a gazdálkodóknak is hasznos lehet. 

Rónai Kálmánné megjegyezte, a térségben már korábban is volt élőhely-fejlesztés, sérülékeny helyszíneket állítottak helyre, majd létrehozták a tarnaszentmiklósi Szürke Szállást. A2024-ig a BNPI 10,3 milliárd forint uniós támogatást nyert. Jelenleg a legnagyobb és legjobban várt pályázatuk, amiről még nem érkezett döntés az Igazságos Átmenet Alap komplex vízellátási tárgyú, ötmilliárd forintos beruházása. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a jelen pályázati ciklusban nyolc projektet dolgozott ki, közel 3,1 milliárd forintos értékben. Ebből három már támogatási szerződéssel rendelkezik, többek között a 600 millió forintos dél-hevesi élőhely-fejlesztési program, amely vizes élőhelyek, gyepek és fás élőhelyek rendbetételéből áll.

Az igazgató a projekt előkészítéséről elmondta, a Bútelki-csatornában semmi víz nincs, ezért műtárgyakat építenek rajta és helyreállítják a rézsűjét. A Rakottyás mocsár és a Ludasi csatorna egy picit jobb állapotban volt, ott sikerült a korábbi vízvisszatartási projekt. A füves puszta védett és Natura 2000-es területein tapasztalható szárazodás veszélyezteti a biológiai sokféleséget. Szeretnék ezeket jobb állapotba hozni, irtani az invazív növényfajokat, nyomon követni az állapotot, így informatikai fejlesztést és gépbeszerzéseket is terveznek.

Az utolsó pillanatban vagyunk

Dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő köszöntőjében elmondta, korábban bejárta a területet, s már nincsenek meg azok a mocsarak, amiben még ő is elsüllyedt. A térségben számos természetvédelmi program megvalósult már, nagyon fontos cél a különleges értékek megőrzése. Nem tűnik olyan soknak a 600 millió forint a vállalkozáshoz képest, de talán az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megmentsük az élőhelyeket. Kérte, jól használják föl a pénzt, hogy 2028 végén megmutathassák, mit csináltak. Az öröklött világot tovább kell adni a következő nemzedékeknek.

A vizes élőhely jó tesz a szomszédságnak is

Szabó Zsolt országgyűlési képviselő fölidézte, gyerekkorában az itt húzódó árkok még tele voltak vízzel, a réteken tocsogók álltak és teli voltak fészkekkel. Emlékszik a beígért, de elmaradt esőkre, a klímaváltozás-szkeptikusainak szavaira és azokra is, akik azt mondják, az ember okozza a klímaváltozást. Szerinte nem tudni, mekkora felelősségünk van benne, de tudunk tenni azért, hogy megakadályozzunk folyamatokat. A vizes élőhelyek a legfajgazdagabbak, de a gazdasági előnyökre is tekintettel kell lenni. A gazdák akkor érdekeltek a természetvédelemben, ha a rendszer harmóniában van. Tavaly ötödével több termés volt azokon a táblákon, ahol a szomszédban vizes élőhely volt, a legelők, kaszálók is gazdagabbak voltak. Csökken az állatállomány, ezért is ismeri el a BNPI törekvését az állattartó telepek létrehozásával. Becsülendőek a fejlesztések, azonban az európai uniós ÖKO és AKG pályázatai nem esnek egybe a gazdák igényeivel, ezért érdemes lenne a BNPI vezetésével kidolgozni egy harmonikus egységet. Kifejtette, mindenki drukkol azért, hogy nőjön a túzokállomány, minél több növény- és állatfaj legyen, és fenntartható legyen az állapot.

Dél-hevesi élőhelyek: mocsarak, gyepek, erdők

Borbáth Péter, a Dél-Hevesi Tájegység természetvédelmi őre a pályázat részleteiről prezentációjában elmondta, a program ezer hektárt érint Dél-Hevesben, de hatásterülete eléri az 1500 hektárt. A területen a 68 közösségi jelentőségű madárfaj közül 36 található meg. Vannak itt vizes élőhelyek, amelyeket veszélyeztet a klímaváltozás és a vízelvezetés, legalább az élőlények szaporodásához szükséges időre szeretnék biztosítani a vízborítást. A vizet 330 hektáron tervezik visszatartani, a pélyi Ludas-fertőnél, a hevesvezekényi Rakottyásban és a pélyi Bútelki-csatorna menti öblözetekben. Kiemelte, vízpótlásra nem sok lehetőség van, ezrét a vízborítás időszakának elnyújtására törekszenek. Mint mondta, kutatások szerint, ahol van víz, ott a csapadék valószínűsége is növekszik.

A projektben gyepes élőhelyeket is helyreállítanak, vannak ősgyepek és újkoriak is, sokat feltörtek az elmúlt időszakban. Ezért öt helyszínen 83 hektárt állítanak helyre. A térségben ötszáz hektár gyepet ezüstfa-mentesítenek. A komplex program harmadik része a fás élőhelyek erdők, fasorok minőségének javítása. Az invazív és idegenhonos fajokat őshonosakra cserélik a fán fészkelő madarak, az ízeltlábúak és a többi növényfaj érdekében. 13 helyszínen 28 helyen újítják föl az erdőket, ahol problémát jelent az illegális fakitermelés is.