Kávé ennyiért? Sokan most szembesülnek az árrobbanással az egri kávézókban is

A reggeli ébredéshez, a munkakezdéshez, egy délutáni beszélgetéshez vagy akár csak egy csendes pillanathoz - a kávé sokak számára több mint egy koffeines ital. Rutin, szokás, élmény, amiről nehezen mond le az ember. Éppen ezért sokakat érzékenyen érinti, ha a kedvenc italuk ára hirtelen megugrik. Az utóbbi években pontosan ez történt: a kávé, különösen a kávéőrlemény, drasztikus dráguláson ment keresztül, ami már a fogyasztók számára és érezhető.

A kávé ára a kétszeresére emelkedett

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 200-250 grammos őrölt kávé fogyasztói átlagára 1400 forint volt. A 2021-et megelőző 10 évben a kávé ára ingadozott, de legfeljebb 50 forinttal drágult. Az igazán jelentős áremelkedés 2023-ban történt, amikor egy negyedkilós csomagért 280 forinttal kellett többet fizetni. 

Megkérdeztük a Coffee Líceum tulajdonosát, dr. Rátkai-Csohány Csillát, hogy a kávéőrlemény ára hogyan alakult az elmúlt időszakban: „Van olyan pörkölt kávé aminek az ára 40%-ot emelkedett, sőt olyan is van aminek 70 százalékkal”. Egy másik megszólalónk arról nyilatkozott, hogy a benzinkutakon is tapasztalt árnövekedést, 450 forint alatt nem kapható eszpresszó. 

Az egri kávézók eszpresszó kávéit is összehasonlítottuk, a Manooka Specialty Kávézó 690 forintért, a Depresso 890 forintért, a Frei Café 490 forintért árulja a rövid feketét. Az egri nagy buszmegállónál viszont 350 forintért kortyolgathatjuk a reggeli presszónkat.

Amikor a világpiaci hatások elérik a háztartások mindennapjait

Az elmúlt években számos országos lap foglalkozott a kávé árának emelkedésével, ám a globális okok sokáig csupán fenyegető előrejelzésnek tűntek. Mostanra azonban a boltok árcímkéi is egyértelműen visszaigazolják a drágulás valóságát. A Világgazdaság március végén számolt be arról, hogy a 2024-es aszály komoly csapást mért a brazil kávébabtermelőkre. Mint írják, a világ egyik legnagyobb exportőr országában eddig főként a tavaszi és nyári esőzésekre alapozták a termelést, mivel a szárazság korábban ritka volt a térségben, ezért az öntözőrendszerek kiépítése is háttérbe szorult. A tavalyi aszály azonban jelentős károkat okozott, a kávécserjék nagy része elpusztult.

A kávé mennyisége tehát csökkent, miközben a kereslet tovább nőtt. A lap a Nemzetközi Kávészervezet adataira hivatkozva arról számol be, hogy az elmúlt három évben az emberek 12 és fél millió zsákkal több kávét fogyasztottak, mint amennyit a termelők elő tudtak állítani.

Mivel a kávé sokak számára egy hajtómotor a mindennapokra, nem valószínű, hogy megszorításokat vezetnénk be, vagy teljesen lemondanánk róla. A fogyasztóknak így inkább tudatosabb döntéseket kell majd hozniuk, például otthon főzik meg a kávéjukat, vagy lemondanak a drága tejszínhabról.