Pusztulnak a méhek Hevesben, csak találgatják, mi történhetett

A méhek negyven-ötven százaléka is elpusztult, vagy nagyon meggyengült télen Magyarországon, áll az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elemzésében. Heves megyében sem jó a helyzet, az átlagos veszteség nálunk is átlag feletti, 20-30 százalékos volt, míg az elfogadott veszteség legfeljebb tíz százalékos lenne. Igaz, Biró Péter, az OMME Heves vármegyei szaktanácsadója szerint az utóbbi években már a húsz százalék mondható általánosnak, tíz százalékos méhpusztulás nem mostanában volt, egyre nehezebb ezt az arányt elérni.

- Több hatás adódik össze, a betegségek és az időjárás. Idén nem volt kemény a tél, az enyhe időre azonban február végén jött egy hidegebb időszak, ami plusz 8-10 százalékos pusztulást okozhatott. A tavaly nyári aszály is kihatott a családok állapotára, előfordult, hogy éheztek a méhek – mondta el lapunknak Biró Péter.

Vizsgálni kell, mi okozta a méhpusztulást

Az OMME felmérése szerint egyébként jobbára a mellékállású és a hobbiméhészeknél volt nagyobb arányú a pusztulás, mint a főállásúaknál, amelyet a betegségmegelőzés, atkátalanítás intenzitására vezetnek vissza. Biró Péter szerint nem volt különbség az alkalmazott technológiában és a területet szerint sem. Míg korábban előfordult, hogy például Gyöngyöst, Dél-Hevest, a Tisza-mentét érintette a pusztulás, most településen belül is változó volt a veszteség. Az elemzés még folyamatban van, miből fakadhatnak az eltérések.

Mindenki érdeke, feladata az lesz idén, hogy felszaporítsák az állomány. Ehhez arra lesz szükség, hogy jó idő legyen, tavasszal jól fejlődjenek a méhek, legyen sok nektárt adó növény és ne legyen aszályos a nyár.

Bakó Zsolt méhész szerint az OMME jelentése helytálló és országos probléma a méhpusztulás, azonban nagyon változó annak mértéke. Van, ahol 50 családból két pusztul el, van, ahol 150-ből száz. A kisebb veszteségeket rajzáskor még lehet pótolni, a nagyokat azonban nem, bizonyára lesz olyan, aki a kiszámíthatatlanság miatt felhagy a méhészkedéssel. A pusztulás okait sem tudni, lehet az időjárás, mezőgazdasági vegyszer okozta mérgezés is.

- Van elhullás ősszel a beteleléskor is, voltak családok, amelyeket össze kellett rakni, hogy átvészeljék a telet. Ugyanakkor voltak erős családok is, amelyek nem élték túl a telet. Az időjárás is közrejátszhat az elhullásban, hiszen az enyhe teleken vannak időszakok, amikor ki is repülnek a méhek, ugyanakkor amikor a húsz fokos meleg hirtelen tíz fokra csökken, akkor már a méhek nem tudnak visszarepülni. A jó táplálás ellenére is ürültek ki kaptárak – osztotta meg tapasztalatait Bakó Zsolt.

Aggodalomra ad okot az akác fagyása

Az elmúlt hetek hajnali fagyai az akácvirágot érintették hátrányosan. Az akác az ágazat egyik fő növénye és bevételi forrása, a mostani mínuszok pedig megfagyaszthatták a virágkezdeményeket. A károk mértéke csak néhány hét múlva fog kiderülni, de akár nyolcvan százalékos fagykár is lehet az akácosokban. Biró Péter szerint a növények most két héttel késnek, így akácvirágzás május közepére várható. A repce ugyanakkor már bimbós állapotban van, ha jó lesz az idő, egy hét múlva kinyílik majd, amely segíthet a méheknek.

Bakó Zsolt elmondta, feléjük idén kevesebb repcét vetettek, de a helyi méhészeket ez a mennyiség még ellátná, de a vándorméhészekkel együtt ez már nem volna elég. Neki állóméhészete van, de a vándorló tárai mentek gyümölcsfákhoz is, de nem mondhatni, hogy eredménnyel jártak, hiszen nem tudták biztosítani az életszínvonalat a virágzó fák, sok méh nem tért vissza a kirepülésből. A beporzás miatt ki kellett vinni a kaptárakat, de a hirtelen hideg, a fagyok miatt nem várható jó termés. Az akácról még nem tudni, milyen lesz.