Trágya és szeméthalmok a föld alatt

A levélben egyebek mellett az áll, hogy a település az említett jelzőt a ­falu határában működő gombaüzemnek köszönheti, amely három évtizede keseríti meg az itt élő emberek mindennapjait. Közel három éve több mint egymilliárd forintos ­uniós forrásból ugyan átadtak egy zárt rendszerű gombatermesztő üzemet, a szaghatás csak minimálisan csökkent.

„Kerecsenden 2017 ­nyarán is büdös van és a politika azóta is szemet huny Rácz Józsefnek­, az üzem tulajdonosának, aki Magyar­ország kormányának stratégiai ­partnere. A helyiek azonban mostanában kivételesen nem a szagok miatt háborognak” – áll a levélben –, hanem azért, mert „Rácz úr több száz köbméter veszélyes hulladékot hord ki a határba és miután egy kieső területen ­elhelyezi, saját munkásai és rakodógépei segítségével egy–három méter mélyen lefedi azt”.

A szemtanúk állítása ­szerint – akik fotókkal is dokumentálták a legutóbb észlelt környezetkárosítást – mindezt mindenfajta büntetés vagy ­szankció nélkül teheti a tulajdonos.

Molnár Attila állítja, ­számos helyen van tudomásuk illegális szemétlerakókról.

Próbálták betemetni a szeméthegyet

Megtudtuk: a minap le is fotóztak egy ilyen területet, s a Bükki Nemzeti Park egyik dolgozója is a helyszínen tartózkodott, amikor próbálták betemetni az egyik szeméthegyet. Rendőrt is hívtak a ­helyszínre, ám Rácz úr megbízottja azt állította, hogy csupán egy kis mennyiségű hulladékot rossz helyre öntött le az emberük, de már szedik is össze.

„Ez a 100 köbméter veszélyes hulladéknak az a része volt, amelyet nem sikerült időben elásni, így kilátszott a földből. A helyszínen lévő ­nemzeti parkos munkatárs szóvá is ­tette a rendőröknek, hogy a lényeg a föld alatt van, s ásni kellene, ám a nyomozók válasza az volt, hogy azt csak ­akkor, ha hatósági vizsgálat indul az ügyben” – áll a levélben.

A mezőőr állítása szerint azzal­ a ténnyel sem kívánt senki foglalkozni, hogy 50 méterrel lentebb egy „trágyatá­rolót” létesítettek, amelytől 10 méterre folyik a Laskó-patak, így a trágyalé folyamatosan az élő vízbe ömlik. Molnár ­Attila szerint szerették volna ezt a helyzetet úgy rendezni, ahogy egy normális országban szokás, de úgy véli, sajnos nem volt rá lehetőségük.

Azt szeretnék, ha mindenki betartaná a szabályokat

Sári László, Kerecsend polgármestere ­érdeklődésünkre elmondta: az utóbbi ­hetekben ismét több panasz érkezett arról­, hogy nagy mennyiségű kommunális hulladékot helyeztek el a vállalkozás közelében, igaz, mindez nem kerecsendi közigazgatási területen történt. A rendőrség és a Bükki Nemzeti Park szakemberei bevonásával intézkedtek az ügyben.

– A másik, hivatalba érkezett jelzés a letermett gombatermőtalaj vélhetően szabálytalan tárolásáról szólt, amellyel kapcsolatban eljárást kezdeményeztem, mert szerintem ez trágyának minősül, ráadásul a környéken lakók szerint rendkívül büdös is – mondta Sári László hozzátéve: a korábbi években kértek már vizsgálatot és intézkedést a Heves Megyei Kormányhivatal ­Népegészségügyi és Szakigazgatási ­Szervétől, s az ­Észak-Magyarországi ­Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől is. Tudomása szerint a Heves Megyei Főügyészségen jelenleg is folyamatban van egy eljárás, amely azt hivatott tisztázni, hogy – sért-e és, ha igen, milyen jogokat – a gombakomposzt-keverő telep működése során keletkező bűz és az esetlegesen a levegőbe kerülő káros anyagok.

– Nem szeretnénk a vállalkozót ellehetetleníteni, mert sok munkahelyet létesített az utóbbi években, azt viszont igen, hogy tartsa be a szabályokat! – zárta mondandóját a falu polgármestere.

Közérdekű bejelentésként kezelik az ügyet

Megkérdeztük a Heves Megyei­ Kormányhivatal Egri Járási­ Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályát is, hogy mit tudnak a fenti ügyről. Válaszukban az áll, hogy a hatóság január elsejei felállítása óta a gombaüzem működésével kapcsolatos bejelentés nem érkezett, közérdekű bejelentéssel kapcsolatos hatósági eljárás jelenleg­ nincs folyamatban. A ­Heves Megyei Hírlap megkereséséhez csatolt, Molnár Attila mezőőr által írt levelet a területi környezetvédelmi hatóságként eljáró Egri ­Járási Hivatal a továbbiakban közérdekű bejelentésként kezeli.

– A kivizsgálás során felvesszük a kapcsolatot a bejelentővel, a Bükki ­Nemzeti Park Igazgatósággal, valamint az illetékes rendőrkapitánysággal. Amennyiben jogsértést álapítunk meg, a területi környezetvédelmi hatóság – szükség esetén az érintett társhatóságok bevonása mellett – hatósági eljárást indít – tudatta válaszában Kelemen Zoltán osztályvezető.

Rácz József szerint ismeretlenek szemetelnek

Természetesen megkérdeztük Rácz Józsefet is, mi történik az ominózus területen. Úgy reagált: a településen érezhető szaghatás megszüntetésével folyamatosan foglalkoznak.

– Több fejlesztést is megvalósítottunk, amelyből a legjelentősebb az ammónia­szűrő és biofilter, amely remekül működik. A szaghatás mérséklésére ez az elérhető legjobb technológia, amelyet Nyugat-Európából vettünk át. Fontos tudni, hogy ott sem mindenhol használják e drága módszert.

Annak okán, hogy a lakossággal való együttműködésünk teljes lehessen, még további tervezési és kivitele­zési munkákba kezdtünk ezen a téren. Hangsúlyoznám, hogy a cégcsoport tevékenysége politikától független, továbbá stratégiai partnerei sem vagyunk a magyar kormánynak. Kiemelném azt is, hogy a környékbeli lakosság részére félezernél több munkahelyet biztosítunk, és családjuknak megélhetést, így valójában ők a mi stratégiai partnereink.

– A Laskó-patak és a mi területünk között, idegenek, általunk ismeretlen személyek, a hulladékgazdálkodás rendjét megsértve, lakossági hulladékot helyeztek el. Ezt mi is tapasztaltuk, illetve tudomásunk szerint a Bükki Nemzeti­ Park is figyelemmel kísérte a helyzet alakulását. Mivel már kritikusnak láttuk a helyzetet, illetve a mi érdekünk is az, hogy rendezett legyen a környezetünk, öntevékenyen megkezdtük a terület helyreállítását és a hulladékok begyűjtését és a talajból való kiszelektálását. Ez a tevékenység folyamatban van, várhatóan egy héten belül befejeződik, ami azzal zárul, hogy a kiszelektált hulladékot a szeméttelepen helyezzük el – fogalmazott.

Hozzátette: a cégcsoportnál keletkezett kommunális hulladékokat évek óta engedéllyel rendelkező, szerződött partner szállítja el legális hulladéklerakóba, az ennek gyűjtéséhez szükséges konténereket ugyanez a cég biztosítja.

– A fotókon látható hulladékok nem cégcsoportunknál keletkeztek, ezek háztartási hulladékok. A későbbiekben fokozottan odafigyelünk arra, hogy illetéktelen hulladék ne kerüljön a területünkre. Ennek érdekében minden eszközzel megpróbáljuk megakadályozni az ilyen tevékenységet, így külön a vadászok és mezőőrök figyelmét is felhívjuk, ha ezt tapasztalják, haladéktalanul jelentsék a terület tulajdonosának és a cégünknek is. A közelben, a Laskó-­pataktól, mintegy 50–200 méterre található letermett gombakomposzt (amit mi helyeztük el átmenetileg) biológiailag már nem aktív, talajjavításra, illetve virágföldre használják, így a növényzet szempontjából jótékony hatása van, amelyet a későbbi feldolgozás során mi is így kívánunk hasznosítani. Szeretném a végén újból hangsúlyozni, hogy gazdasági tevékenységünket, mind a természeti, mind a társadalmi környezetünkkel együttműködésben és azzal összhangban folytatjuk – zárta szavait.

A BNPI nem illetékes

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához (BNPI) is eljuttattuk az ügy ­részleteit, arra kérve az illetékeseket, fejtsék ki álláspontjukat. Rónai­ Kálmánné igazgató röviden reflektált. Levelében az áll, hogy az említett térség nem védett természeti terület és nem ­képezi részét­ a Natura 2000 háló­zatnak. Az igazgatóság munkatársa az eset észlelésekor az illetékes hatóságot ­értesítette. Érintettség hiányában a BNPI további ügyben nem tud beszámolni és az olvasói levél megválaszolásában sem illetékes.

Barta Katalin