Herczeg rozsdaálló lett

Herczeg Istvánt a legtöbb ember festőművészként ismeri. Van azonban az egri főiskola, majd az Eventus egykori, ma már nyugdíjas éveiben járó tanárának egy újabb időtöltése, amibe 66 esztendősen vágott bele: a Felsőtárkányban működő Rozsdaálló Néptáncegyüttes oszlopos tagjaként heti rendszerességgel gyakorol, és bemutatókra is jár a csapattal. Lapunk kérdésre a művész elmondta: nagyszerűen szerepeltek a nyugdíjas országos „Ki mit tud?”-on, ahol kiemelt arany minősítést érdemeltek ki. Aztán pedig Gyulán a szenior­ országos táncversenyen aranyat, és egy különdíjat nyertek.

– Mindez annyiban érdekes, hogy ilyen, hozzám hasonló, nem túl fiatalok összeállnak egy csapatba. Én például 66 évesen kezdtem. Hétfő esténként járunk ki kis feleségemmel, Deli Ágnessel Tárkányba, de vannak, akik vasárnap is, mert akkor is van próba. Működik ott egy Felhő nevű csoport. Ez a felsőtárkányi hagyományőrzőkből származó rövidítés – mondta az Egerben élő festőművész.

A Rozsdaállókkal kialakuló kapcsolatára úgy emlékezett, hogy táncoltak néha a Vörös Rákban, a volt Hemóban, csak az megszűnt, az együttes kiment Tárkányba, ők pedig a nejével utánuk mentek.

– Nagyon régen, az ­1980-as években jártunk Nagykállóban, a Téka Együttesnek volt ott népzene-, néptánctábora, de én nem táncoltam, nem volt ingerem. Énekeltem velük, voltak kézműves-foglalkozások, én elmentem az erdőbe festeni, meg gombát szedni, de akkoriban nem táncoltam – fogalmazott, majd hozzáfűzte: az érdekessége a dolognak, hogy a tánctanáruk, Szabó Dániel szinte az egyedüli, aki nem nyugdíjas, de mindenképpen a legfiatalabb.

– Ő az egyik mozgatórúgója a Felhő csapatnak az Apró­ Mákszemtől, a Mákszemeken át egészen a Rozsdaállókig. Örömmel járunk ki Tárkányba, mi több, minden nyáron van egy négynapos táborunk is Cserépváralján – tette hozzá.

S. S.