időjárás

2021.07.15. 14:00

Még több jég hullott volna a jégkármérséklő nélkül Hevesben

A számítások szerint a rendszer minden évben több tíz milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.

Berecz Renáta

Vasárnap jókora jég verte el az egri növényeket

Fotó: Lénárt Márton/Heves Megyei Hírlap

Szűkebb hazánkban is tapasztalhattuk nemrég, milyen szélsőségessé válhat olykor az időjárás. A kánikulát követő jégeső nem újdonság, ám vélhetően egyre gyakoribb, intenzívebb jelenség lesz. Sokan tették fel a kérdést múlt hétvégén: a tomboló jégverést miért nem hárította el a jégkármérséklő.

A technológia megnevezése hangsúlyos, mert a köztudatban úgy létezik, mint jégkármentesítő rendszer, ám a helyzet az, hogy mivel nem minden típusú felhő esetében tud hatékony lenni, nem is védhet meg mindenféle jégesőtől. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Szervezetének megyei elnöke arról tájékoztatott, hogy nincs olyan technológia, amely által teljes mértékben kiküszöbölhető lenne a jégeső. Szendrei László ezek között említette például, hogy a határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, s igaz ez a szupercellák esetére is.

– Utóbbiak ugyanis tíz kilométeres magasság fölé tornyosulnak és folyamatos bennük a jégképződés – ismertette.

Szendrei ­László hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kamara által üzemeltetett legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amik e technológia nélkül alakulnának ki.

A számítások szerint a rendszer minden évben több tíz milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.

Az agrárkamara megyei elnöke kitért rá, országszerte 986 talajgenerátor működik, melyeket az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztásai alapján kapcsolnak be. Megyénkben a védekezést negyvenkét ilyen szerkezet biztosítja, melyekből tizenegy távvezérlésű automata berendezés, a többi manuális.

Felidézte, az elmúlt hét derekán tapasztalható kánikulát egy hidegfront törte meg, mely Egert és környékét vasárnap délután érte el. A felhőzet akkor tizennégyezer méteres magasságokig hatolt, ahol mínusz hatvanfokos hőmérséklet mérhető. – A terület védelmét biztosító generátorokat már több órával a jégveszélyes felhőzet kialakulását megelőzően bekapcsolták. Amennyiben ezeket nem időben – azaz nem preventív módon – hozták volna működésbe, az még hevesebb jégesőt eredményezett volna – húzta alá.

Rázsi András egri meteorológus szerint egy tipikus nyári jelenségről van szó, hiszen a jégeső jól ismert jelenség. A nagy kánikulára érkező hidegfront ezt produkálja: minél nagyobb a hőkülönbség a hideg és a meleg légtömeg között, annál agresszívabb felhők alakulhatnak ki – magyarázta a szakember.

Hozzátette azt is, hogy a szélsőséges jelenségek száma határozottan emelkedik.

Mint elmondta, az ilyen esők után sokan felteszik a kérdést, miért alakult ki itt jég, ha egyszer működik a jégkármérséklő rendszer.

Mindezt egyszerűen magyarázta meg: tíz felhőből kilenc esetében működik a technológia, egynél pedig nem. Pontosan azért, mert az az egy más típusú felhő.

Vasárnap jókora jég verte el az egri növényeket
Fotó: Lénárt Márton/Heves Megyei Hírlap

– Régóta téma, hogy ilyen szélsőséges időjárás várható az éghajlatváltozás miatt, azonban ez már nem jövő, hanem jelen idő. Ami most történik, az már a mi problémánk – vélekedett.

Rámutatott, nem csak a jég okozhat gondokat, károkat: lehetnek egyre erősebb, viharos szelek, több villámcsapás, vagy akár hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék, amiből villámárvíz alakulhat ki. Ezek előfordulása pedig sokkal gyakoribb lehet.

Elmagyarázta azt is, a zivatarfelhők jelentős részéből jég formájában hullik a csapadék, ám mire földet ér, elolvad. Azonban, ha kellően nagyra híznak a darabok, nem lesz annyi idejük, hogy elolvadjanak. – A légkörbe kijuttatott ezüst-jodid – aminek a molekulaszerkezete nagyban hasonlít a jégkristályra – segítségével beindul a folyamat, aminek hatására a kevesebb nagy jégszem helyett több apró keletkezik. S ezek, mire földet érnek, elolvadnak – részletezte.

A meteorológus arról is beszélt, hogy tapasztalatai szerint sok tévhit kering a köztudatban a ­jégkármérséklő rendszerről. Éppen ezért hangsúlyozta, hogy a berendezés működtetése nem befolyásolja a csapadék mennyiségét – vagyis nem esik miatta kevesebb eső –, s nem csökken a felhőzet sem. Továbbá a rendszer által kijuttatott ezüst-jodid teljesen ártalmatlan.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában