tárgyalás

2019.06.04. 14:00

Nem ismerhette fel tette következményeit az ámokfutó, aki majdnem elütött egy rendőrt a 24-es úton

Elutasította a főügyészségi fellebbezést a Debreceni Ítélőtábla abban az ügyben, amelyben V. R. Cs. vádlottat hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés bűntette miatt első fokon egy év felfüggesztett börtönre és három év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A vádhatóság az első bűntény súlyosabb minősítését, a szankció súlyosítását indítványozta. Helyt adott ugyanakkor a tábla a terhelt és védője jogorvoslati kérelmének.

Szalay Zoltán

A Debreceni Ítélőtábla a hét eleji másodfokú tárgyalásán hozott jogerős döntést a 2016 októberében nagy érdeklődést kiváltott esetben.

– Az ítélőtábla elutasította az ügyészségnek az Egri Törvényszék elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezését, amelyben minősített (hivatalos személy elleni) emberölés kísérletében kérte megállapítani a vádlott felelősségét – közölte a Heollal dr. Novák Péter, a vádlott védője. – A minősítés változatlanul hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés bűntette maradt.

A védői fellebbezésnek helyt adva enyhítette az elsőfokú bíróság ítéletét és hat hónap szabadságvesztés-büntetést szabott ki, amelynek végrehajtását két évre felfüggesztette. A védencemet egy év közúti járművezetéstől tiltotta el. Az elsőfokú ítéletben az egy év börtönbüntetést három évre függesztették fel, s három évre tiltották el a közúti járművezetéstől. A vádlott előzetes mentesítését változatlanul hagyta a másodfok és nem kobozta el az általa használt személygépkocsit.

Amint arról korábban már beszámoltunk, az Egri Törvényszék tavaly decemberben első fokon V. R. Cs. vádlottat hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés bűntettében mondta ki bűnösnek, emiatt őt egy év börtönnel sújtotta, aminek a végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Mellékbüntetésül három esztendőre eltiltotta a közúti járművezetéstől.

A bíróság által megállapított történeti tényállás értelmében 2016 októberében szülei és élettársa bejelentése alapján több járőr indult a vádlott lakóhelyére. Közben a férfi az autójával Egerbaktáról Egerbe közlekedett. Amikor a járőrök észrevették V. R. Cs. járművét, megállásra szólították fel, ám ő ennek nem tett eleget. Nagy sebességgel továbbhaladt, többször szándékosan áttért a szemben lévő sávba, hirtelen lefékezett, veszélyeztetve a vele szemben szabályosan közlekedő gépjárművekben utazó személyek, s a vádlottat követő és megállítani akaró rendőrök életét, testi épségét.

A terhelt később egy keresztben álló autóbusz hátulja előtt megállt, a kocsija ajtaját magára zárta, a kezében lévő tíz centis pengéjű kést saját nyakához tartotta. A rendőri felszólítások ellenére nem nyitotta ki az autó ajtaját. Ekkor az egyik egyenruhás a bal első ablakot betörte, a vádlott kétszer szúró mozdulatot tett a hatósági emberek felé. Utóbbiak hátra léptek, s az egyikük gázspray-vel befújt az utastérbe. Ennek hatására V. R. Cs. a kést elejtette, s kihúzták őt az ülésről, majd megbilincselték.

A törvényszék ítéletével szemben az ügyész téves jogi minősítés, a kiszabott büntetés súlyosítása, a vádlott közügyektől eltiltása, a járművezetéstől való eltiltás szigorítása és a kocsi elkobzása, míg a vádlott és védője a büntetés enyhítése, kizárólag a járművezetéstől eltiltás mellőzése érdekében fellebbezett.

A Debreceni Ítélőtábla sajtószóvivője, Berényiné Fórizs Ildikó tegnapi közlésében megerősítette az ügyvéd tájékoztatását: a vádlott börtönbüntetését hat hónapra, a végrehajtás próbaidőre felfüggesztését egy évre enyhítette, a közúti járművezetéstől eltiltást egy évre mérsékelte. Az ítélőtábla szerint a vádlott a cselekmény elkövetésének időpontjában kóros elmeállapotban volt, mely súlyos fokban korlátozta őt abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, illetve, hogy ennek megfelelően cselekedjék. A rendőri intézkedés során olyan súlyosan megsérült, hogy maradandó károsodása keletkezett.

Nem vették figyelembe a terhelt betegségét

A törvényszéki határozat indokolásában az is szerepelt, hogy a férfi az autós üldözés előtt nem követett el sem bűntényt, sem szabálysértést. Vajon, tudva, hogy pszichiátriai beteggel volt dolguk, intézhették volna-e jobban is a rendőrök a „segítségnyújtást”, amit a családtól érkezett bejelentés után foganatosítottak? – tette fel a kérdést. Dr. Novák Péter az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt úgy fogalmazott: az ügyészség ahhoz, hogy az eredeti vádiratot fenntartsa, kénytelen volt negligálni az orvos szakértői véleményeket. Pedig azokban a vádhatóság által sem megkérdőjelezetten szerepel, hogy a kiújult betegsége miatt a vádlott a cselekménye idején súlyosan korlátozva volt a lehetséges következmények felismerésében.

Jog- és szakszerűtlen intézkedés

A vádirati tényállás szerint az üldözés során az egyik rendőr kilenc lövést adott le, amiről a rendőrkapitányság vezetője megállapította, hogy jogszerűtlen és szakszerűtlen volt. Az üldöző rendőrök arra kaptak tájékoztatást felettesüktől, hogy pszichiátriai kezeltről van szó, ám nem úgy jártak el, mintha tudnának erről. Ennek tisztázásra eljárás indult.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában