Súlyosította az OTP-s csalók büntetését az Egri Törvényszék

Az OTP Bank Nyrt. sérelmére elkövetett csalás bűntette miatt 28 terhelttel szemben emelt vádat az ügyészség. A szerteágazó ügyben a Gyöngyösi Járásbíróság hozott határozatot első fokon tavaly márciusban. Fellebbezéseket követően a büntetőper a napokban zárult, amikor az Egri Törvényszék jogerős ítéletet hirdetett. Erről Hoszné dr. Nagy Tímea, a törvényszék sajtószóvivője tájékoztatta a Heolt.

Az ítéleti tényállásba foglaltak szerint az elsőrendű vádlott ügyvezetése alatt álló gazdasági társaság a cégnyilvántartás adatai alapján főtevékenységként máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzett. A kft. képviseletében 2007 tavaszán a vádlott és a felesége, az OTP Bank Nyrt.-vel pénzügyi szolgáltatás közvetítéséről szóló megbízási szerződést írt alá, ami alapján az elsőrendű terhelt a bank bizonyos termékeinek az értékesítését végezte mint hitelközvetítő. A sikeres hitelügyletek után jutalékra volt jogosult. A bűnügy másodrendű vádlottja az elsőrendű terhelt által vezetett gazdasági társaság bejelentett hitelközvetítője volt.

– A vádlottak által megvalósított bűncselekmény-sorozat elkövetési módja tipikusan az volt, hogy a hitelfelvevők a hamis beszámolók benyújtásával a sértett hitelintézetet teljesítési képességük, illetve szándékuk szempontjából tévedésbe ejtették. Az elsőrendű terhelt volt az, aki a hamis költségszámlákat a hitelösszeg lehívása céljából benyújtotta. E hamis költségszámláknak az ellenértékét az OTP a kiállító cégek folyószámláira átutalta, amelyeket azok képviselői készpénzben felvettek és visszajuttattak az elsőrendű terhelt, vagy a hitelt felvevő vádlottak részére – sorolta a törvényszéki sajtószóvivő.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen (keretes cikkünk) 13 vádlott esetében fellebbeztek. Ezek az ügyészség részéről súlyosításra, a vádlottak és védők részéről részben felmentésre, részben enyhítésre irányultak – közölte Hoszné dr. Nagy Tímea. Tájékoztatása szerint az Egri Törvényszék jogerős ítéletben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást érintetlenül hagyta, azt irányadónak tekintette, ám eltérően állapította meg a bűncselekmények minősítéseit.

– A másodfokú bíróság súlyosította az elsőfokú verdiktet – tudatta a sajtószóvivő –, amelyet az ítélet belső harmóniájának megtartása és belső arányossága indokolt. Az irányadó bűnösségi körülményeket számba vette és kiegészítette, azokat értékelve, mérlegelve nyomatékosította az enyhítő és súlyosító körülményeket. Az elsőrendű vádlott esetében ötmillió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, a harmadrendű terhelt szabadságvesztés-büntetését egy év 10 hónapról, három évre növelte. Súlyosította a törvényszék az ötödrendű terhelt szankcióját is: két évről két év hat hónapra. Több esetben leszállította, más esetben felemelte a vagyonelkobzás mértékét a bíróság.

Így ítélt a Gyöngyösi Járásbíróság

Az ügyben első fokon eljáró bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki. Őket csalás bűntettében, hamis magánokirat felhasználásának vétségében s közokirat-hamisítás bűntettében találta bűnösnek. A bűncselekmények elkövetésében az eltérő közreműködés okán voltak tettesek, bűnsegédek és felbujtók. Eltért a rendbeliség is. Mindezeken túl több vádlott esetén azt is megállapította a bíróság, hogy a bűntényeket folytatólagosan vagy visszaesőként követték el. A járásbíróság a legtöbb terhelt esetében 8 hónaptól egy évig terjedő felfüggesztett szabadságvesztést, más vádlottaknál pénzbüntetést, míg legsúlyosabb büntetésként 3 év 10 hónap tartamú szabadságvesztést szabott ki. Döntött közügyektől eltiltásról, gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásáról és vagyonelkobzásról is.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock