Dagad a botrány: hamisított Covid-teszteket forgalmaztak Heves megyében

Tárgyalást tartott a Gyöngyösi Járásbíróság abban a büntetőperben, amelyben J. A.-nét és társát egészségügyi termék hamisításának bűntette miatt indítványozza felelősségre vonni a vádhatóság.

Sike Sándor

Nem rendelkeztek kellő tanúsítvánnyal az eladott termékek Illusztráció: Shutterstock

Fotó: Komka Péter

A szerdai tárgyalási napon az elsőfokú bíróság egy tanút hallgatott meg – tudtuk meg Hoszné dr. Nagy Tímea bírótól. Az Egri Törvényszék sajtószóvivője közölte, a bíróság három indítványt is elfogadott, s elnapolta a tárgyalást márciusra, amikor ítélet is várható. 

 

Az egészségügyi termék hamisítása bűntényt az 2012-ben elfogadott Büntető törvénykönyv vezette be, és a korábban is létező, ám megújult tartalmú iparjogvédelmi jogok megsértése mellett szabályozza a gyógyászati ellátás egy szegmensét. A gyógyszergyártó cégeket mint az egészségügyi termékeket védő iparjogvédelmi jogok – tipikusan szabadalmak, védjegyek – jogosultjait kiemelten érinti az új tényállás. 

 

Dr. Tóth Péter, a témát jól ismerő jogász szerint gyógyszerhamisítás esetén ma már iparjogvédelmi jogok megsértése és egészségügyi termék hamisítása alapján is indulhat büntetőeljárás. A két bűncselekmény között azonban lényeges különbségek vannak. A jelen büntetőper esetében a cselekményt a törvény az egészséget veszélyeztető bűntények között szabályozza, annak jogi tárgya az egészséghez fűződő társadalmi érdek. 

 

– A büntetőjogi védelem itt nem kapcsolódik sem a terméket – vagy annak egyes jellemzőit – oltalmazó iparjogvédelmi joghoz, sem ezen oltalom jogosultjának érdekeihez. Az iparjogvédelmi jogok jogosultjai hamisítás esetén nem minősülnek sértetteknek – mondta a fővárosban praktizáló ügyvéd. 

 

Ami pedig magát a konkrét ügyet illeti: a Gyöngyösi Járási Ügyészség vádirata szerint az egyéni vállalkozó elsőrendű vádlottnak melegkonyhás büfé üzemeltetése a fő tevékenységi köre. Ezt ő „Egyéb gyógyászati termék kiskereskedelme” és „Gyógyászati segédeszköz kiskereskedelme (egészségügyi szolgáltatásként)” tevékenységi körre is bejegyeztette, mivel szándékában állt az új koronavírus vizsgálatára szolgáló teszt beszerzése és eladása. 

 

Az elsőrendű vádlott, J. A. említett bővítése után a másodrendű terhelt e-mailben vette fel a kapcsolatot egy céggel, amellyel megállapodott, hogy a Covid–19-tesztekből vásárol. Meg is rendelt kétezer kínai gyorstesztet, majd – Magyarországon történő forgalmazása érdekében – internetes oldalakon hirdetést adott fel. 

 

A tesztek értékesítéséhez J. A.-né biztosította a számlázási lehetőséget a nevén lévő vállalkozás keretében. Ám az ügyészség vádirata szerint nem tett eleget forgalmazói kötelezettségének, és olyan tulajdonságokkal látta el a terméktájékoztatót, amelyekre az nem rendelkezett megfelelőséget igazoló tanúsítvánnyal. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában