Bányarobbantások rázzák meg Heves megyét

A foldrenges.hu honlap térképén több mozgást is jeleznek térségünkből. Legutóbb a Bükkben mértek eltérést, október 24-én, de a hónapban 5-én Bélapátfalván és 20-án Gyöngyöstarjában volt kisebb magnitúdójú rezgés. Ezek pedig bányarobbantások miatt alakultak ki. Ezek a rezgések nem nagy változást okoznak, rendszerint 2-es magnitúdó alatt maradnak, ahogy ez volt a három említett esetnél is. 

Ezekkel kapcsolatban a foldrenges.hu portál dr. Tóth László szeizmológus tanulmányát idézi. Mint írták, a mesterséges eredetű földrengés tevékenység leggyakrabban a kisméretű, a lakosság által nem érzékelt rengések számának gyarapodásában jelentkezik, azonban időről időre előfordulhatnak olyan rengések is, amelyek riadalmat keltenek a helyi lakosság körében, vagy akár károkat is okozhatnak. Az indukált földrengések mérete elérheti a 3-5 magnitúdó értéket is, amennyiben a nagy mélységben végzett rétegrepesztéseket nem eléggé körültekintően és óvatosan végzik.

Az utóbbi időben megyénkben nem volt olyan erősségű földmozgás, amit a lakosság érzékelt volna. Legutóbb 2020. decemberében volt riadalom.

1925-ben pedig az ország egyik legnagyobb földrengése rázta meg Egert. 

Földrengés, a borzalmak borzalma remegtette meg ma reggel Eger város alatt a fundamentumot. Már pénteken este negyed nyolc óra tájban érezhető volt egy hatalmas földlökés, mely csak egy pillanatig tartott: mintha valami irtózatos súly esett volna hirtelen a föld kérgére ; mintha valami földöntúli erő nagyot dobbantott volna. Ma szombaton reggel 8 óra 3 perckor erős és több másod percig tartó földrengés riasztotta fel az embereket megszokott munkájukból. Inogni kezdtek a fiiak, kinyíltak az ajtók, lehulltak a képek, a csillárok; tűzfalak és kémények dőltek le rettenetes robajjal. Az emberek megrémülve futottak ki a házakból. Mire rá eszméltek, hogy földrengés van – számolt be a történtekről az Egri Népújság február 1-jén az előző napi eseményekről.

Az akkori újság a 2. oldalon is csak földrengésről írt.