Törvények óvják hazánkban az állatainkat

A Nemzetközi Állatvédő Liga ugyanis 1989. október 21-én elfogadta az Állati jogok egyetemes nyilatkozatát. Ez a dokumentum nemcsak az állatkínzás tilalmával, hanem az állatokkal kapcsolatos pozitív bánásmódról, ezek között az állatjólét biztosításáról, az állati jogokról is szól. Tartalmazza egyebek között, hogy minden állat életét tisztelni kell; egyetlen állatot sem szabad rossz kezelésnek vagy kegyetlen beavatkozásnak alávetni; ha az állatot el kell pusztítani, annak gyorsan, fájdalom- és félelemmentesen kell megtörténnie; minden, szükségtelenül halált okozó beavatkozás életellenes bűncselekmény; arra kell törekedni, hogy az ember gyermekkorától kezdve tisztelje és megértse az állatokat. 

Magyarországon az Országgyűlés 1998-ban alkotta meg az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt azzal a fő céllal, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. Ezt 2011-ben módosította az országgyűlés, s 2001-ben megszületett a védett állatokról szóló törvény is, majd 2018-ban létrejött a Nemzeti Állatvédelmi Tanács. 
Az idei állatok világnapja alkalmából életbe lépett az a rendelkezés, hogy az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába kerül. Ma már szigorúbban büntetik az állatkínzást, ivartalanítási programokat indítottak, s kóborállat-rendelettel szabályozzák az ebrendészeti telepek működését. 

Mindez arra utal, hogy kezdünk felnőni Mahatma Gandhi örök érvényű gondolatához: „Egy nemzet nagysága azzal mérhető, ahogyan az állataival bánik.”