Bűnszövetség

2022.11.02. 20:00

Háromszázötven milliós haszonra tett szert a számlagyáros

A Büntető Törvénykönyv meghatározása szerint csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Csalni lehet milliárdos tételben, de a pár tízezer forintos károkozást is bünteti a törvény. Portálunk az idei esztendő fajsúlyosabb megyénkbeli ügyeiből szemezgetett.

Sike Sándor

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

Fotó: Andrey_Popov

A Heves Megyei Főügyészség sajtóosztályának tájékoztatása szerint a közelmúltben – több más személy mellett – vádat emeltek az ellen a férfi ellen, aki többéves tevékenysége során kevés híján 355 millió forintra tett szert jogtalanul. A cselekmény a főügyészség váddokumentuma szerint bűnszövetségben követték el, amelynek vezetője 2014-ben vette rá – pénz ígéretével – az irányítása alatt dolgozó férfit arra, hogy alapítson két céget. Megvásároltatta vele továbbá egy gazdasági társaság üzletrészeit is, annak ellenére, hogy a beosztott nem akart és nem is volt képes arra, hogy a cégekkel gazdasági tevékenységet végezzen.

Az elsőrendű vádlott egy ismerősét is bevonta, rávéve őt hogy nyisson bankszámlát, illetve ügyfélkaput a cégeknek, majd adja át neki az ezekkel való  rendelkezéshez szükséges kódokat, így egyértelművé téve azt, hogy ki is irányítja a cégeket valójában. A bűnszövetséget vezető azért alapíttatta meg és íratta ismerőse nevére a a gazdasági társaságokat,  hogy azok nevében kiállított valótlan tartalmú és alakilag hamis számlákat tudjon a  rendelkezésére bocsátani olyan gazdasági társaságok vezetőinek, akik jogosulatlanul  csökkenteni akarták a vállalkozásaik általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét. 

A vádirat szerint a bűnszövetség vezetője – az I. rendű vádlott – 2014-ben pénz ígéretével  rávette az irányítása alatt dolgozó férfit – akivel jelen üggyel összefüggésben az eljárást  megszüntették –, arra, hogy alapítson két céget, továbbá egy gazdasági társaság üzletrészeit  is megvásároltatta vele, annak ellenére, hogy a férfi nem akart és nem is volt képes arra, hogy  a cégekkel gazdasági tevékenységet végezzen.

Az I. rendű vádlott ezek után rávette ismerősét, hogy nyisson bankszámlát, illetve ügyfélkaput a cégeknek, majd adja át neki az ezekkel való  rendelkezéshez szükséges kódokat. A bűnszövetséget vezető azért alapíttatta meg és íratta ismerőse nevére a cégeket,  hogy azok nevében kiállított valótlan tartalmú és alakilag hamis számlákat tudjon a  rendelkezésére bocsátani olyan gazdasági társaságok vezetőinek, akik jogosulatlanul csökkenteni akarták a vállalkozásaik általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét.  

A bűnszövetség vezetője 2015-ben összeismertetett két ügyvezetőt azért, hogy az egyik a másiknak valótlan tartalmú számlákat biztosítson. Az elsőrendű vádlott 2015-ben 340 millió forintot vetetett fel ismerősével, illetve vett  fel saját maga a megalapíttatott cégek bankszámlájáról. Történt ez abból az összegből, amelyet a gazdasági társaság egyike utalt át a valótlan tartalmú számlák kifizetésének a színlelésére.

Az ügyben a Heves Megyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben és  üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat összesen kilenc személlyel szemben. Az elsőrendű vádlottra – beismerés és a tárgyalás jogáról való lemondás esetén –  6 év szabadságvesztést és 6 év közügyektől eltiltást kérnek.

Csalás ügybe keveredett egy a megyeszékhelyhez közeli település polgármestere is. Az ő bűne, hogy a szerződésben foglalt céloktól eltérően foglalkoztatott egy  alkalmazottat. A szerződések szerint a vádlott által képviselt önkormányzat közfoglalkoztatási jogviszony  keretében 35 álláskeresőt foglalkoztathatott, mely személyek  közfoglalkoztatási béréhez és az azt terhelő szociális hozzájárulási adóhoz több, mint 35 millió forint támogatást nyújtott az állam.

A polgármester mindkét projektre külön-külön közfoglalkoztatási szerződést kötött egy személlyel segédmunkás munkakörben történő foglalkoztatása érdekében. Azonban őt nem a szerződésekben megjelölt projektek keretében, hanem ténylegesen  máshol, a helyi múzeum létrehozásánál és kiállítási anyagának bővítésénél alkalmazta,  mely tevékenység a munkatervekben meghatározott feladatokhoz nem kapcsolódott.

Az Egri Járási Ügyészség vádiratában pénzbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottal szemben, továbbá arra is indítványt tett, hogy a bíróság rendeljen el az  önkormányzattal szemben a kapott több, mint másfél millió forint támogatás erejéig vagyonelkobzást.

Ki gondolná, hogy személyes adattal visszaélve, megvesztegetéssel, hamis magánokirattal csalva akár 90 millió forint kárt is okozhatnak csalók. Pedig emeltek vádat idén ilyen ügyben: a Heves Megyei Főügyészség kilenc személy ellen indítványoz büntetést többszörösen minősülő csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.

A kiindulópont az volt, amikor a vádlottak egyike, egy 31 éves nő 2018 nyarán elektronikus úton egy családtagja részére kötött előfizetői szerződést egy távközlési társággal, ahol ehhez kapcsolódóan mobiltelefont is vásárolt. Ekkor ismerte fel, hogy tiltott módon ugyan, de szerződést tud kötni és SIM kártyához, valamint telefonhoz tud jutni bárki nevében, akinek a személyes adatait ismeri. Ennek tudatában csaknem egy éven keresztül – a bűncselekmények elkövetésébe bevont társaival bűnszövetségben és rendszeres haszonszerzésre törekedve – valós fizetési szándék nélkül kötött az otthonából legalább 194 további, SIM kártyát is biztosító előfizetői szerződést az interneten, és rendelt ezek mellé csúcskategóriás mobiltelefonokat.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában