Egy tűzvész után, 1874-ben alakult meg az egri tűzoltóság

150 éves fennállását ünnepelte nemrég az egri tűzoltóság, az ünnepségről mi is beszámoltunk. A Katasztrófavédelem című magazinban történeti áttekintést olvashatunk a kezdetekről és a másfél évszázadról.

Hosszú út vezetett a tűzoltóság megalakulásáig, holott már a középkorból is találhatunk a tűz megelőzése érdekében tett intézkedéseket a városban. A tűzrendészetre utaló első nyom 1508-ból való, ekkor rögzítették a püspökség évkönyveiben, hogy két itáliai kéményseprőnek az egri várban végzett kéménytisztításért 5 forintot, a kocsiért, amely őket Budára vitte, 60 dénárt fizettek.

Az egri tűzoltóság nagy hasznot hajtott

A városban a török háborúk idején, 1552-ben, az ostrom megindulásakor le kellett bontani a házak és a templomok tetőzetét, hogy ne gyújthassák fel a gyúlékony elemeket. 1764 óta aztán már Egerben is csak a kőkéményeket engedélyezték, de ennek ellenére még másfél évszázaddal később is keletkezett tűz a kéménybe épített gerendák miatt. Az 1770-ben kiadott általános tűzrendészeti szabályzat pedig kimondta, hogy a házakat nem szabad szalmával vagy náddal fedni, kizárólag cserepekkel. A tűzesetek egyik fő okaként a pipázást nevezték meg, a szenvedélynek hódolókat olykor kemény büntetésekkel sújtották. A tűzvészek okozóinak súlyos büntetésekkel kellett számolniuk, például az 1770-es tűzvédelmi intézkedések alapján azt, akinek a gondatlansága miatt tűz keletkezett, nem kevesebbel, mint telkének elvesztésével büntették. Egyre több intézkedést hoztak a tűzmegelőzés terén, a technika is fejlődött, megjelentek a tűzifecskendők, a tűz észlelésére pedig őröket alkalmaztak. 1801 márciusában a város vezetése négy fejezetből álló tűzrendészeti szabályzatot is összeállított.

Mindezek ellenére az elkövetkező száz év során Eger városát több ízben is komoly károkat okozó tűzkatasztrófák sújtották. Éppen egy ilyen tűzvész adta meg a végső lökést a tűzoltóegylet megalakításához. Az 1874. július 3-án keletkezett tűzben a mai Dobó-tér északi oldala teljesen leégett. Az oltásban a honvédségen kívül mindössze néhány lelkesebb polgár segédkezett. Az eset rávilágított arra, hogy mekkora szükség van egy képzett, készenlétben álló szervezetre, amelynek elsődleges feladata a tűzoltás.  A tűz után kilenc nappal, 1874. július 12-én megalakult az Egri Önkéntes Tűzoltóegylet. 1903-ban pedig a korszerű tűzoltó szakképzés is megindulhatott Egerben. Az egri hivatásos tűzoltóság szervezete hivatalosan 1930-ban jött létre, az induló létszámot egy parancsnok és tizenkét tűzoltó adta. A hivatásos tűzoltók felügyelete többször is változott az évek során, de az egri tűzoltók munkáját ez sosem érintette, mindig is a hivatásukat szolgálták. A mai egri hivatásos tűzoltó-parancsnokság székhelye 1981-ig az Egri Tűzoltómúzeumban volt, az állomány száztíz tűzoltóból áll, és a mai kor kihívásainak megfelelő tűzoltógépjárművekkel rendelkezik.  

A kerek évfordulót az egri tűzoltók igazán méltó módon ünnepelték meg. A nap a tűzoltó gépjárművek felvonulásával kezdődött, amelyet a Tűzoltómúzeumban egy rövid megemlékezés követett, majd a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának felvezetésével a tűzoltók díszegyenruhában az egri Dobó térre vonultak. Az ünnepi állománygyűlésnek már a városháza díszterme adta a helyszínét, csaknem negyven tűzoltó részesült jutalomban kiemelkedő munkája elismeréseként, továbbá számos önkormányzat emlékplakettel köszönte meg az egri tűzoltók elhivatottságát.  

A jövő nemzedékének üzenve a tűzoltólaktanya udvarán egy fát ültettek, illetve megkoszorúzták az alkalomra készült emlékplakettet. A Dobó téren egész nap különböző programokkal várták az érdeklődőket, füstsátorral és locsolós játékokkal, továbbá virtuális-valóság szemüveggel szórakoztatták őket. A kihelyezett sátrakban a nézelődők megtekinthették az egri tűzoltóság régi és modern eszközeit, kicsit belepillanthattak a másfél évszázad történelmébe, közösen emlékezve az útra, amely a mai, modern tűzoltóságig vezetett.