Egyre türelmetlenebbek, agresszívabbak a járművezetők Hevesben is

Tizenhét halálos közúti baleset adott munkát a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság (HVMRFK) közlekedésrendészeti munkatársainak 2024 decemberéig – hangzott el a Heves Vármegyei Baleset-megelőzési Bizottság (HVBB) hagyományos évzáró ülésén, amelyet pénteken tartottak Egerben, a főkapitányság nagytermében.

Az esemény apropóján a Heol.hu olvasói számára szűkebb hazánk baleseti helyzetét értékelte Meggyesfalvi Tamás r. alezredes, a HVMRFK közlekedésrendészeti osztályának vezetője, a HVBB ügyvezető elnöke.
A mutatókat sorolva elsőként arról tett említést a kivetített grafikonok, diagramok segítségével, hogy Heves vármegye közútjain ebben esztendőben november végéig 470 olyan közlekedési baleset következett be, amelyben emberek sebesültek meg. Ez a szám pontosan huszonnéggyel haladja meg a tavalyi adatot. Korábban négy éve regisztráltak hasonló adatot, hiszen 2020-ban 471 nem kívánt közúti esemény történt. A halálos tragédiából tizenhetet jegyzőkönyveztek Hevesben, hárommal kevesebbet a múlt esztendeinél. Öttel többet viszont, mint 2020-ban. A közútjainkon idén tizenkilencen vesztették életüket baleset következtében, s ez a szám kisebb az előző három évben nyilvántartottnál. Tény az is, hogy 134 volt a súlyos és 319 a könnyű sérülést szenvedett közlekedők száma.

A statisztikák arról tanúskodnak, hogy a tavalyinál eggyel több, azaz 28 járművezető idézett elő karambolt amiatt, mert úgy ült volán mögé, vagy motorra, biciklire, hogy előzőleg szeszes italt ivott. Ez – ha kismértékben is, de – megszakította ezen a téren az elmúlt esztendőkben tapasztalt csökkenést. Érdekes és figyelemre méltó mutató, hogy harmincnyolcan voltak az idén a balesetezők között, akik nem használtak biztonsági övet. Az adat a múlt esztendei 101-hez képest jelentős javulás mutat. Amúgy az öv becsatolását elmulasztókkal szemben 7669 esetben intézkedtek a közlekedésrendészet munkatársai.

A gyorshajtás, valamennyi korábbi év adatához hasonlóan, az idén is magasan vezetett a balesetek okainak a sorában. Ráadásul 2023-hoz viszonyítva tízzel gyarapodott azon eljárások (175 volt) száma, amelyeket a megengedett sebességet járművükkel túllépő sofőrök ellen indítottak. Ezen a listán a gyorshajtást 116 esettel az elsőbbség meg nem adása követi, s elég gyakori volt, 31 alkalom, a követési távolság előírásának a megszegése. Az előzés és kanyarodás szabályainak be nem tartásával is gondot okoztak az utakon haladók.

A baleseteket kiváltók között legtöbbször a személyautók vezetőit vonták felelősségre a hatóságok, éppen 324-et, s a számuk jócskán nőtt a tavalyi 300-hoz képest. A motorkerékpárosok szintén gyakran, épp 45 alkalommal voltak előidézői karambolnak. A harmadik helyre ebből szempontból a teherkocsikkal közlekedők kerültek (38-an), tizenöttel többen, mint az előző esztendőben.

Hasznos lehet az az elemzés is, hogy mely napszakokban fordultak elő a balesetek vármegyénkben. Nem meglepő, hogy 207-tel a dél és este hat óra közötti időszaké a legmagasabb érték. Ezt követi 139 esettel a délelőtt, azaz 7 és 12 óra között. A legkevesebb ügy 22 eljárással éjszaka, éjfél és hajnali négy között adott munkát a hatóságoknak.

Az idén tapasztalt kedvezőtlen jelenségekre is kitért tájékoztatójában Meggyesfalvi Tamás. Mint ismertette, a korábbi járványhelyzetet követően évről évre ugrásszerűen nő a forgalom vármegyénk közútjain. A korábbi esztendőkhöz képest szinte állandósultak a forgalomtorlódások a nagyobb városokban, Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban egyaránt. A nagy számban haladó járművek jelentős mértékben növelik a balesetek előfordulásának lehetőségét. Tipikus közlekedői magatartásokat is említett: egyre türelmetlenebb, agresszívabb közlekedők járják az utakat. Mind gyakoribb, hogy eltiltás hatálya alatt autóznak, motoroznak emberek, vagy épp engedélyük nincs a járművezetésre. Sajnos emelkedett azok aránya, akik nem megfelelő műszaki állapotú járművel merészkednek a közúti forgalomba, s azoké is, akik nem használják a passzív biztonsági eszközöket.

A közlekedésrendészeti osztályvezető gondként jelölte meg a népesség elöregedését is, ami a baleseti statisztikákban szintén érzékelhető. A szépkorú közlekedőkre gyakran jellemző a vezetési képesség, ezen belül a távolságbecslés, a reakcióidő, a reflexek, a sebességbecslés jelentős mértékű romlása, valamint a sérülékenység.

– A vizsgált időszakban nagyobb számban fordult elő olyan baleset is – fűzte hozzá az elmondottakhoz a rendőr alezredes –, amikor a járművezetők nem az útra, az előttük vagy mögöttük jellemző forgalomra figyelve, megfelelő vezetéstechnikai tudás nélkül okoztak nem kívánt közlekedési eseményt. Így például fényes nappal az autós a vele azonos irányban haladó kerékpárost, illetve lakott területen egyenes útszakaszon a pályáját elhagyva a gyalogost gázolta el. Az ellenőrzések során tapasztalták, hogy volt, aki a vakító napfény ellenére sem csökkentette járműve sebességét. Más pedig fékezés nélkül ment be nem működő fényjelző készüléknél a vasúti átjáróba.