Hatezerszer hívta volt párját fél év alatt az idősödő férfi

A bevezetőnkben idézett ellenséges és a megfenyegetettel szemben becsmérlő szavakat is használó­ nőről az Egri Járási Ügyészség vádiratában ­megállapította, hogy üzenetküldő alkalmazáson keresztül­, ­álprofilon juttatta el hang­felvételeit, hogy a címzettben félelmet keltsen. Zaklatással vádolták meg 2022 júliusában­. 

Telefonon zaklatta volt hatvani élettársát egy gödöllői polgár 2020 nyarától. A Hatvani Járási Ügyészség e bűntény vétség miatt indítványozta őt felelősségre vonni. Az idősödő férfi egy éven át telefonon 2363 alkalommal próbálta felvenni a kapcsolatot a nővel, akinek több mint ezer kéretlen SMS-t is küldött. Az ügyészségek ezekben az ügyekben pénzbüntetés kiszabására tettek indítványt. 

Mást háborgat, megfélemlít a tettes 
A 2013 óta hatályos Büntető törvénykönyvünk (Btk.) Az emberi méltóság és egyes alapvető emberi jogok elleni bűncselekmények című XXI. fejezetében szabályozza a zaklatást. A 222. szakasz négy bekezdése részletes ­előírásokat tartalmaz. Az követi el e jogellenes cselekedetet, aki más magánéletébe, mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozik, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, megfélemlíti. Ez alapesetben vétség, amiért egy évig terjedő szabadságvesztés-büntetés szabható ki, ha súlyosabb bűncselekmény közben nem valósul meg. Vétség címén két év is lehet a szankció, ha valaki félelemkeltés céljából mást vagy az illetőre tekintettel a hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be.  Ha valaki a zaklatást a házastársa, volt házastársa, az élettársa vagy volt élettársa, a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló sérelmére, hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve valósítja meg, már bűntettért felel. Miként az is, aki hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el a deliktumot. Kettő, illetve három esztendőre­ is rács mögé kerülhet. Ha fiatal-, netán ­gyermekkorút zaklat 18 év ­fölötti ­személy, őt két évre juttathatja fegyintézetbe a bíróság­. 

Pokollá tette volt párja életét 
Mellékhelyiségben volt kénytelen elbújni az a nő, akinek az életét a volt élettársa változatos módokon tette pokollá. A kerecsendi férfi nem tudta elviselni, hogy a hölgy 2021 nyarán szakított vele. Utána naponta kereste egykori kedvesét sms-ekben és hívásokkal telefonon. Hat ­hónap alatt több mint 6300 alkalommal, s ezzel az ügyészség ­szerint a sértett kérése nélkül beleavatkozott a mindennapi­ életvitelébe. A vádlott kiderítette a volt párja munkahelyét is, ott megjelent, és ­keresni kezdte őt. Az asszony a mosdóban rejtőzött el előle. Tavaly novemberben az Egri ­Járási Ügyészség zaklatás ­vét­ségével vádolta meg a férfit, akivel szemben pénzbüntetést­ indítványozott. A Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának adatai azt tanúsítják, hogy főképp a 2020 és 2022 közötti években szaporodott meg a zaklatás okán indult büntetőeljárások száma. Így ­2020-ban az országban 4744, ­vármegyénkben 126 ilyen ügyben jártak el a hatóságok. A következő esztendőben az előbbi mutató 4857, az utóbbi 130 volt. Tavalyelőtt országosan 4634, Hevesben 156 esetet jegyzőkönyveztek. 

 
A nő változatosan bosszantotta a férfit 
Nem válogatott a zaklatási módszerekben az a 31 éves nő, akit e bűntény vétségének, s más deliktumoknak az elkövetésével vádolt meg idén év elején az Egri Járási Ügyészség. A hölgy egy balassagyarmati férfira zúdította haragját, miután a kapcsolatuk véget ért. A terhelt 2022 első fél évében 2167 alkalommal hívta telefonon a volt barátját, többször éjjel molesztálta őt. 
Júliusban tizenkét napon belül többféleképpen bosszantotta­ a sértettet: egyszer lesze­relte az utcán parkoló autójáról a rendszámot, s csak ­másnap adta vissza a tulajdonos­nak, 24 órán át megakadályozva­, hogy használhassa­ a ­kocsiját. Máskor a rendőrségnek ­kellett házkutatás­ keretében­ ­visszaszerezni a hatósági ­jelzést. Volt, hogy zöld és ­fekete ­festékszóróval fújta­ össze ­áldozata házának utcafronti­ részét és a kerítését­. 
Megtörtént, hogy belépett egy internetes közösségi ­portálon a férfi fiókjába­, ­annak jelszavát ugyanis tudta­. Negatív tartalmú valótlan­ posztokat tett közzé, mintha azokat a sértett írta volna­ ­saját magáról. Elküldött az ő ­nevében néhány obszcén ­üzenetet is az ismerősöknek.  A vádhatóság azt indítványozta, hogy egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette, információs rendszer megsértése, falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás és persze zaklatás vétsége miatt a bíróság tárgyalás mellőzésével pénzbüntetést szabjon ki a bosszúálló asszonyságra. 

Zaklatási műveletek az online térben 
A Wikipédia definíciója úgy szól: internetes – vagy online – zaklatás az, ha a világhálót vagy más telekommunikációs eszközt használnak ilyen tettek elkövetéséhez. Tipikus elkövetési magatartások az e-mailen, chaten, internetes oldalakon át küldött zaklató üzenetek, a hamis indentitás használata, amikor a sértett nevében fals üzeneteket küldenek, álinformációkat terjesztenek a környezetének, mobiltelefont használnak­ zaklatáshoz névtelen, megalázó vagy megfélemlítő üzenetekkel­, s szexuális tartalmú felhívásokkal zaklatnak kis- és fiatalkorúakat­. 
Gyakori az üzenetbombák küldése, amivel fogadóképtelenné tehetik az érintett postafiókját. 
A Teachtoday honlapja szerint a kiberzaklatás színtere rendre valamilyen üzenetküldő szolgáltatás, mint a Facebook Messengere, illetve a WhatsApp. Az internetes zaklatások oka 45 százalékban mártírszerep, áldozati viselkedés, 43 százalékban személyes konfliktus, 12 százalékban az elkövető rossz hangulata, vagy csak unatkozik az illető. 
A legújabb hír szerint a nők elleni erőszak megszüntetésének november 25-i világnapja alkalmából a munkahelyi zaklatás magyarországi helyzetéről készült tanulmányt adott közre a Friedrich Ebert Stiftung magyarországi irodája. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint minden harmadik nő életében legalább egyszer munkahelyi szexuális zaklatásnak van kitéve. Magyarországon 611 válaszadó közül 364 közvetlenül tapasztalta a szexuális zaklatás legalább egy formáját jelenlegi munkahelyén.