Idős asszony szervezte zárjegy nélküli dohánytermékek eladását

A bűntények számának gyarapodása két éve folyamatos, állapítja meg a dokumentum. Az emelkedés 2022-ben az azt megelőző évhez viszonyítva 8,9 százalékos volt, míg 2023-ban 6,2 százalékos tavalyelőtthöz képest. A jelentés arra is kitér, hogy a vádhatóságok nagyobb figyelmet fordítanak a bűntényekből eredő vagyoni hátrány visszaszerzésére, gyakoribbak az alkuk az ügyészség és a bűncselekmények elkövetői között. Mindezt jól érzékeltetik a Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának adatai, amelyek szerint 2022-ben országosan 167 ezer 744 bűntényt tartottak nyilván, míg Hevesben hatezret. A következő évben az előbbi mutató 178 ezer 172, az utóbbi 5976 volt. Idén november végéig hazánkban 188 ezer 207 deliktumot regisztráltak, vármegyénkben 7112-t. 

A jelentésben kiemelt jogsértések közül tavaly csaknem háromezerrel több (19 ezer 700) csalás ügyében jártak el az ország hatóságai, a növekedés 18 százalékos volt, főleg az online térben. Még inkább emelkedett – pontosan 42 százalékkal – a pénzmosás miatti büntetőjogi procedúrák aránya, amiben a hatékonyabb felderítés és a nemzetközi együttműködés eredményessége is szerepet játszott. Hevesben tavalyelőtt 496 csalási ügyben indult eljárás, a múlt évben 514-re, az idén november végéig 688-ra ugrott ez a mutató. A korábbiakhoz képest 42 százalékkal több volt tavaly a pénzmosás miatti procedúrák aránya, az országban 2022-ben 542, Hevesben 14 pénzmosási esetet jegyzőkönyveztek. Tavaly az előbbi adat 768-ra, az utóbbi 22-re nőtt. Az idei számok 895, illetve 53. 
Pénzmosás bűntett elkövetésével is vádol kilenc személyt az Egri Járási Ügyészség. Közülük hatot minősített eset megvalósításával, mert jelentős értékre és üzletszerűen cselekedtek. Az idén augusztusban elkészült vádirat arról szól, hogy egy 77 éves siroki asszony költségvetési csalással továbbértékesítésre hozott be a 2020-as évek elején az országba zárjegy nélküli dohányárukat. Azokat a fészerében műanyag hordóban tárolta. Bár 2021 tavaszán az adóhatóság lefoglalt tőle kétmillió forint értékű cigarettát, ám ő később a fiát is bevonta az „üzletbe”. 

A portékát a szomszéd falubeli ismerősénél rejtette el, amiért fizetett. Innen terítette szét a zárjegy nélküli dohánytermékeket, ebben a fiatalkorú unokája is segített. Ám 2022 nyarán a NAV tízmillió forintnyi tiltott árut foglalt le tőle. Sirokban bértárolt zárjegy nélküli jövedéki termékeket mások számára. Végül a családtagjait egy egri buszmegállóban tetten érték pakolás közben az adóhatóság járőrei.Az ügyészség két siroki és egy nyíregyházi terhelt ellen végrehajtandó börtönbüntetésre, valamint közügyektől eltiltásra tett indítványt, míg több közreműködővel szemben felfüggesztett szabadságvesztés-, illetve pénzbüntetést indítványozott, egyes lefoglalt járművek és dohányáruk elkobzása mellett. 

A legfőbb ügyészi jelentés szerint csökkent a költségvetési csalások száma. Csaknem 30 százalékkal kevesebb – 1167 – ilyen eljárás indult hazánkban a múlt évben, mint 2022-ben, vármegyénkben 30 helyett 20. Az adóforintok eltüntetésének módszerei változatlanok: vagy „bukócégeket” vetnek be, vagy eltűnő kereskedőket, számlagyárakat, s jellemző még a „körhintacsalás”. A vádhatóság igyekszik elvonni a bűntényekből származó vagyont. Ennek egyik módja a vagyonelkobzás indítványozása, illetve a lefoglalás és a zár alá vétel. Lerövidítheti a terhelttel szembeni büntetőeljárást az ügyészség mértékes indítványa. Ha a vádlott beismeri a bűnösségét, s lemond a tárgyaláshoz való jogáról a bíróság előkészítő ülésén, úgy már akkor ítélet születhet az ügyében. Tavaly több mint 11 ezer ilyen eljárást folytattak le.  Egyre gyakoribb napjainkban az egyezség kötése is a terhelt és az ügyészség között. Előbbi enyhébb büntetés, netán a felmentés reményében együttműködik a nyomozó hatósággal, segíti a bizonyítást, s megtéríti a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt. Előfordult, hogy az elkövetők milliárdos összegben térítették meg az okozott kárt.