Több év börtönnel is számolhatnak az iskolai bombariadók felelősei

Csütörtökön reggel 20 budapesti iskolában és vidéken több helyen egyszerre volt bombariadó. A rendőrség információi szerint: valószínűleg egy helyről származó, hasonló tartalmú elektronikus levél érkezett több oktatási intézménybe 2025. január 23-án reggel, a fenyegetés végül több mint 300 intézményt érintett, erről mi is írtunk.

A téma kapcsán visszakerestük, Heves vármegyében az utóbbi években volt-e hasonló eset. Keresésünk eredménye az, hogy a legtöbb bombariadó az Egri Járásbíróságot érintette.

Ilyen volt 2013 nyarán, 2017 májusában, ekkor az Egri Törvényszék és a Megyei Főügyészség ideiglenes elhelyezésére szolgáló volt laktanyát is megfenyegették. 2021 márciusában arról írtunk, hogy vádat is emeltek egy nővel szemben, aki azzal fenyegetőzött, hogy bomba fog robbanni az Egri Törvényszéken. Az asszony férje ellen büntetőeljárás volt folyamatban, melyben a bíróság aznap tartott tárgyalást. A nő félt, hogy élete párja börtönbe kerül, ezért úgy döntött, hogy bármi áron megakadályozza az ítélethozatalt.

2013-ban egy igen szokatlan eseményről adtunk hírt, bombariadó miatt kiürítették a gyöngyöshalászi Széchenyi István Általános Iskolát. Egy olvasónk akkor jelezte, egy tanuló biztosítószeg nélküli éles kézigránátot vitt be az iskola épületébe. Mint kiderült, egy gyermekkorú tanuló vitte be az iskolába a kézigránátot, amit az osztálytársától kapott még előzőleg, aki nagypapája fészerében talált arra. A tanuló a kapott tárggyal osztályfőnökéhez ment, aki azonnal értesítette a Gyöngyösi Rendőrkapitányságot. A helyszínre érkező tűzszerészek megállapították, hogy gyakorló kézigránátról van szó, amit el is szállítottak.

Voltak még fenyegetések Hatvanban és Gyöngyösön is, előbbi helyszíne egy vonat volt, az utóbbié pedig egy posta.

Bombariadó: hány évet kaphat az elkövető?

Hogy tisztán lássunk, milyen következményekkel jár, ha valaki szórakozásból fenyegetőzik, a rendőrséghez fordultunk. Válaszukban elküldték a büntető törvénykönyv idevonatkozó passzusát.
– A Büntető törvénykönyv 338. paragrafusa szerint ugyanis az, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta – írja a btk.

Amennyiben a bombariadó célja a lakosság megfélemlítése vagy állami szerv kényszerítése valamilyen cselekményre, az elkövető terrorcselekmény bűntettét is megvalósíthatja, amely súlyosabb büntetést von maga után. A terrorcselekménnyel fenyegetés bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.