2025.01.16. 19:50
Fogház, börtön vagy fegyház? Brutális hevesi példákkal mutatjuk be a magyar büntetési rendszert
A 11 éves Till Tamás kegyetlen meggyilkolásának letartóztatásban lévő terheltje, F. János esetében nemcsak a tette elévülésének, hanem a vele szemben kiszabható büntetésének a kérdése is vizsgálandó. A hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.) részletesen szabályozza a bíróságok által a deliktumok elkövetőivel szemben alkalmazható szankciókat. Ezekről adunk ismertetőt példákkal a következőkben, két részben.
A 2012-ben megalkotott, s ma hatályos Btk. a VII. fejezetében sorolja fel a bűncselekmények tetteseire Magyarországon kiszabható büntetéseket. A 33. szakasz első bekezdése alapján ezek a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, s a kiutasítás. Ismertetőnk első részében azokat vesszük sorba, amelyek az elkövetők személyi szabadságának elvonásával járnak együtt jogerős bírósági ítélet nyomán.

Forrás: Huszár Márk / Heol.hu
Szankciók több mint száz év távlatában
Mindenekelőtt rövid jogtörténeti visszatekintésben mutatjuk be, hogy miként változtak hazánkban a büntetési nemek.
Az 1878. évi V. törvénycikk a megalkotójáról, Csemegi Károlyról elnevezett büntetőjogi kódex szankciói között szerepelt a halálbüntetés (ami ma már nincs). Az elítéltet személyes szabadságától fosztották meg, amikor fegyház-, államfogház-, börtön- vagy fogházbüntetéssel sújtották. Az 1961-ben született büntető törvénykönyv szintén rendelkezett a halálbüntetés lehetőségéről, s a főszankciók sorában szabályozta a szabadságvesztés- és pénzbüntetést, valamint a javító-nevelő munkát. Érdekes, hogy a jelenlegi Btk.-hoz képest a 64 esztendővel ezelőtti jogforrás a közügyektől való eltiltáson túl a mellékbüntetések között nevezte meg a ma büntetések közé sorolt járművezetéstől, illetve foglalkozástól eltiltást, a kitiltást, a kiutasítást, s a vagyonelkobzást. Megemlítendő, hogy e törvény, ellentétben a mai hárommal, négyfokozatú szabadságvesztés-büntetést határozott meg. Rendelkezett még a szigorított börtönről is. Ott kellett az elítéltnek végrehajtania a szankciót, ha őt a szándékos bűncselekmény elkövetése előtt szándékos bűntény miatt egy ízben már szabadságvesztésre ítélték, és ennek kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől öt év még nem telt el. Továbbá akkor, ha szándékos deliktum miatt három évet meghaladóan, illetve izgatás vagy feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt szabták ki a büntetést. Az országgyűlés által 1978. évi IV. törvényként elfogadott Btk. – éppen száz esztendővel a Csemegi-kódex után – ugyan szabályozta a halálbüntetést, ám ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság az 1990. október 31-i határozatával megsemmisítette. Ez a 47 éve született büntetőtörvény a szankciók között tartotta számon a szabadságvesztést, a közérdekű munkát, a pénzbüntetést, a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől eltiltást és a kiutasítást. A mellékbüntetések sorában a közügyektől eltiltást és a kitiltást.
Szabadságuktól megfosztott elkövetők
A napjainkban alkalmazott 2012. évi C. törvény, a hatályos Btk. a 34. és 46. közötti paragrafusaiban rendelkezik azon előírásokról, amelyek alapján a jogerősen elítélt bűnelkövető fegyintézetben kénytelen elgondolkozni a tettén és annak következményein. Az első szembetűnő újdonság, hogy ez a kódex már nem tartalmazza a halálbüntetést. Ugyanakkor leszögezi, hogy a szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart. A szankciót háromféle fegyintézetben, fogházban, börtönben vagy fegyházban kell letöltenie a tettesnek. A határozott ideig tartó szabadságvesztés három hónap és húsz év között szabható ki. Kivétel az, ha a tettes bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként valósított meg bűntényt, illetve halmazati vagy összbüntetésről van szó. Ezen esetekben 25 évre kerülhet rács mögé.
Fogház a büntetése a kisebb súlyú vétség elkövetőjének, kivéve, ha visszaesőnek számít. Utóbbi esetben börtönbe jut, mint ahogy mindazok is, akiket bűntett miatt vonnak felelősségre.
Fegyházba kerül az, akit három esztendőre vagy ennél hosszabb időre ítélnek el állam, valamint emberiség elleni, s háborús bűncselekményekért. Továbbá olyan deliktumok okán is, mint például a terrorcselekmény, a terrorizmus finanszírozása, a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, a lőfegyverrel vagy lőszerrel, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés. S e körbe tartozik az emberölés, a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer-birtoklás, az emberrablás, az emberkereskedelem és kényszermunka, a szexuális erőszak tettese, s a közveszély okozója.
Élete végéig rács mögött a tettes
Három hónap híján kilenc éve történt Heves vármegyében az egyik legbrutálisabb gyilkosság. Ivád külterületén, a Hideghegy-dűlőben végzett 2015 márciusában a salgótarjáni középiskolában tanuló tizenéves lánnyal a férfi, aki Bátonyterenyére fuvarozta az áldozatot a kocsiján. Az említett helyen megállva, a földúton vitatkoztak, mivel a vádlott öt ezrest felajánlva közösülni akart a tinivel, aki erre nem volt hajlandó. A terhelt rúdszerű tárggyal, majd baltával betörte a sértett koponyáját. Utána az autójával szándékosan ráhajtott a haldokló ifjúra. Az Egri Törvényszék első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta a kegyetlen elkövetőt. Ezt az aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt hozott ítéletet másodfokon a Debreceni Ítélőtábla jogerős döntésében jóváhagyta, s megállapította, hogy K. Zs. S. legkorábban 35 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. (Folytatjuk)
Az ikerfiúk gyilkosa megúszta az akasztást
A Föld sok országában van halálbüntetés. Az Amnesty International 2023-ban 1153 kivégzést dokumentált. A legtöbbet Kínában (1000), Iránban (853), Szaúd-Arábiában (172), Szomáliában (38) és az USA-ban (24). Nők életét vették el Kínában, Iránban, Szaúd-Arábiában és Szingapúrban. A leggyakoribb kivégzési módszerek a lefejezés, az akasztás, a halálos injekció beadása és a golyó általi halál voltak. Hazánkban az utolsó kivégzett nő Besze Imréné volt, aki rablógyilkosságot követett el Gyöngyösön. Hevesben az utolsó halálra ítélt férfi Potvorszki József volt, aki nyolcéves ikerfiaival végzett brutálisan Lőrinciben 1988. december 23-án. A Heves Megyei Bíróság 1989 júniusában első fokon halálbüntetéssel sújtotta. A Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést 1989 novemberében életfogytig tartó szabadságvesztésre enyhítette.
(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Fehér Gábor/Feol.hu.)