Részegen beszakította a kaput a tarnaleleszi férfi, ordítva követelte, hogy engedjék be

Az én házam az én váram – tartja a mondás. Az Alaptörvény VI. cikkének első bekezdése is alapvető emberi jogként nevezi meg, amikor úgy rendelkezik, mindenkinek joga van ahhoz, hogy az otthonát tiszteletben tartsák. Annak védelmét szolgálja ez a büntetőjogi szabály, amelynek védett jogi tárgya a lakás, egyéb helyiség, s az azokhoz tartozó bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek. A hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.) Az emberi méltóság és az alapvető jogok elleni bűncselekmények című XXI. fejezetében szabályozza a magánlaksértést.

Hevesben a Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának mutatói szerint az elmúlt két év számait összevetve bár mérséklődött a magánlaksértések száma, ez azonban így is meghaladja sok más deliktumét. Tavalyelőtt hazánkban 1303 ilyen ügyben jártak el a hatóságok, míg vármegyénkben épp százban. Az előző esztendőben 78 büntetőjogi procedúrát folytattak nálunk emiatt, az országos adat 1281 volt. 

Azt hitte az ittas tettes, hogy hazaért - magánlaksértés miatt emeltek vádat ellene

A Btk. 221. szakaszának első bekezdése értelmében azt vonják érte felelősségre, aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad. Ez alapesetben vétség, s ha bebizonyosodik a tettes bűnössége, akkor a bíróság két évig tartó szabadságvesztés-büntetést szabhat ki rá. 

A törvényi tényálláshoz igazodó szemléletes példa az a vádirat, amelyben 2023 áprilisában az Egri Járási Ügyészség magánlaksértés vétsége címén emelt vádat egy 30 éves tarnaleleszi férfi ellen. Az egyébként büntetett előéletű vádlott 2022 decemberében az egyik este részegen ment a sértett lakásához, ahol beszakította az utcai kaput, betántorgott az udvarra, és ott ordítva követelte, hogy hadd menjen be a házba. Az egyik lakó az udvaron már sárban fetrengve találta az illetőt, akit felszólított az ingatlan elhagyására. Mivel a tettes maradt, ezért rendőrt hívtak a házbeliek­. 

A járőr megérkezése előtt a vádlott nagy nehezen lábra állt, a bejárati ajtóhoz támolygott, ott dörömbölt, követelve, hogy eresszék be a lakásba. Mivel nem engedték, kézzel beverte az ajtó melletti ablakokat, hogy bejusson, ám a közben megérkező rendőrök tetten érték. Elfogták őt, s elsőként a kórház sürgősségi osztályára vitték. A hatóságoknak a férfi a gyanúsítotti meghallgatásakor azt magyarázta, hogy tévedésben volt, mivel a sötétben azt hitte, hogy nem egy idegen házhoz, hanem hazaérkezett. A vádhatóság vele szemben 90 nap elzárás büntetés kiszabására tett mértékes indítványt. 

Védett életvitelszerű tartózkodási helyek 

A Lőrik Ügyvédi Iroda jogszabály-magyarázata szerint – a törvény értelmében – lakásnak minősül minden olyan zárt hely, amely emberek életvitelszerű tartózkodási helyéül vagy rendeltetésszerű használatát tekintve éjjeli szállásként szolgál. Egyéb helyiség a lakáshoz kapcsolódó helyiség. Lehet azzal összefüggő, mint a pince, vagy azzal össze nem függő, de rendszerint hozzá tartozó, valamilyen meghatározott – például gazdasági – tevékenység végzésére szolgáló helyiség, például a műhely. Bekerített helynek számít minden olyan elkülönített terület, amely a lakás vagy az egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát kiegészíti. Az elkülönítést a kívülállók számára is falakkal vagy kerítéssel jelzik, és e helyre szabályszerűen bejutni csak a bemenetelre szolgáló olyan eszközök felhasználásával lehet, mint a retesz, a kulcs, a lakat. 

A magánlaksértés elkövetési magatartását a jogforrás részben a fizikai ráhatásban, az erőszakban, részben személy vagy dolog elleni támadásban, például ajtó betörésében, netán a sértett felrúgásában jelöli meg. Szintén ebbe a körbe tartozik a fenyegetés, amikor a tettes a megfenyegetettben komoly félelmet keltő súlyos hátrányt helyez kilátásba. Megtörténik, hogy a magánlaksértő hivatalos, vagyis állami vagy közigazgatási szerv eljárását színlelve jut be más lakásába, egyéb helyiségébe, az azokhoz tartozó bekerített helyre. 

Vascsővel, bottal rontottak be az udvarba 

Az említett 221. paragrafus második bekezdése már bűntettként szigorúbban szankcionálja azt, ha az elkövetők más lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező ember akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemennek, vagy ott bent maradnak. A rendelkezés nevesíti is a magatartásukat, amikor leírja, hogy a bűntényt éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan valósítják meg. 

Éjjel, felfegyverkezve elkövetett magánlaksértés bűntette miatt emelt vádat a Heves Járási Ügyészség egy 2020 augusztusában történt bűnügyben. Két erdőtelki férfi volt a vádlott, akik az egyik éjszaka érkeztek egy helybeli lakos házához az ismerősük hívására. Vascső és bot volt náluk. Berontottak az udvarra, s támadólag léptek fel a lakókkal szemben. A háziak a gyerekekkel együtt a lakásba menekültek, kivéve az egyik rokont, aki felszólította a támadókat a távozásra, s miután ők nem mentek el, gumilövedékes fegyverrel két alkalommal rálőtt az egyik behatolóra. Ez hatott: a terheltek elszeleltek. Ám még nem ért véget az ügy. A helyszínre érkező rendőrök intézkedése közben az egyik terhelt arcon ütötte a haragosát, ezért ellene garázdaság vétsége a vád. A vádhatóság a magánlaksértőkkel szemben felfüggesztett szabadságvesztés-, míg garázda társukkal szemben pénzbüntetés kiszabására is indítványt tett. 

Puskával rontott szomszédjára

Fegyverrel a kezében ballagott szomszédja ingatlanának a területére 2023 nyarán egy kisnánai polgár. Puskáját lövésre tartva a motoros fűkasza tönkretételét kérte számon a ház tulajdonosától. Utóbbi utasította, hogy tegye le a lőeszközt és menjen el. Mivel a behatoló ezt nem tette meg, dulakodni kezdtek. Közben a sértetthez került a fegyver, s ő a fal felé irányítva a puskát meghúzta az elsütőbillentyűt. A lövedék a ház falába fúródott. A vádlott ezután távozott. A Gyöngyösi Járási Ügyészség a vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság fegyveresen elkövetett magánlaksértés miatt sújtsa pénzbüntetéssel a terheltet, s kobozza el a puskáját. 

A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a magánlaksértés okán a büntetőeljárást mindig a sértettnek kell kezdeményeznie, hiszen ilyen procedúra hivatalból nem indul. A feljelentés után viszont a nyomozást már hivatalból folytatják, s a vádat az ügyész terjeszti elő. Tehát közvádas bűncselekmény­. 

Az Alaptörvény is biztosítja az otthon megóvását. Ezt szolgálja a büntetőjog.