Gimnazista zsarolta, fenyegette iskolatársát Egerben

A mai összeállításunk alsó részében olvasható 32 esztendővel ezelőtti büntetőügy is igazolja, bár a hatóságoknak nem túl gyakran kell zsarolás miatt eljárniuk, ugyanakkor az ismertté vált esetek – mint a felidézett 1993-as parádsasvári bűntény – bizony megdöbbenést és félelmet keltőek. Ilyen az a bűncselekmény, amelyről idén január második felében adtunk hírt. 

Az internetes prostitúcióval minél több pénzt keresni óhajtó huszonéves gyöngyösi nő már nem elégedett meg a szexuális szolgáltatásaiért a férfiak által neki átutalt összegekkel, hanem a párjával együtt meg is zsarolták az urakat. Azt közölték velük, hogy ha nem fizetnek még többet, akkor tájékoztatják a feleségüket vagy a barátnőjüket, a családtagjaikat, a munkatársaikat arról, hogy előzőleg szexuális szolgáltatást vettek igénybe, illetve ezt megszégyenítés céljából közzéteszik a közösségi médiában is. Volt, hogy azt tudatták, a nő még fiatalkorú, ezért pedofília miatt tesznek feljelentést. Egy alkalommal megöléssel is fenyegették az egyik férfit. Gyöngyösi fiatalembereket is bevontak, az ő bankszámlájukra utaltatták át a kizsarolt összegeket.  Az ügy hat vádlottja 54 személytől összesen csaknem 4,3 millió forintot szerzett a zsarolásokkal. Csupán öt ember nem engedett a fenyegetéseknek, ők ugyanis nem fizettek. A fiatal nő és társai ellen zsarolás, valamint pénzmosás bűntette miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség. 

Egy másik esetben a filmekből ismert maffiamódszer, a védelmi pénz szedéséhez hasonló történet áldozata volt vármegyénkben egy Tarna menti helység vendéglátóhelyének a vezetője három esztendeje. Két férfi követelt tőle több százezer forintot. Közölték vele, ha nem juttatja el nekik a bankókat, akkor szétverik a berendezéseket. A megfenyegetett vendéglátós az első részlet átadása után a rendőrséghez fordult. 
A nyomozók gyorsan azonosították a két személyt, akiket a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Alosztályának munkatársai 2022. január 12-én hajnalban a tarnazsadányi otthonukban elfogtak. A Hevesi Rendőrkapitányság mindkét gyanúsítottat zsarolás bűntett megalapozott gyanúja és más bűncselekmények miatt őrizetbe vette, egyúttal előterjesztést tett a letartóztatásuk indítványozására. Lássuk hát, hogyan rendelkezik a hazánkban ma hatályban lévő Büntető törvénykönyv (Btk.) a zsarolásról. A Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények című XXXV. fejezetében a 367. szakasz első bekezdése alapján ezt a bűncselekményt az követi el, aki azért, hogy jogtalanul haszonhoz jusson, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Jogszabályi feltétel, hogy a tettes ezzel másnak vagyoni hátrányt okozzon. Alapesetben is bűntettről van szó, s a szankció is komoly, hiszen egytől öt évig kerülhet rács mögé jogerős bírósági ítélettel.

Zaklatásnak indult zsarolás lett belőle

 Zaklatás és zsarolás bűntette miatt emelt vádat az Egri Járási Ügyészség egy 40 éves férfi ellen 2022 júniusában. Az illető képtelen volt belenyugodni, hogy az élettársa különvált tőle. A vármegyeszékhelyen mágneses jeladót helyezett el a hölgy kocsijának alvázán azért, hogy az eszköz által a telefonjára küldött SMS-üzenetek révén nyomon tudja követni egykori párja mozgását. Ám a nyomkövetőt a nő észrevette, s átadta a rendőrségnek. Más módokon is zaklatta a sértettet. Hol a távoltartás előírásait szegte meg, hol több száz kéretlen, részben fenyegető hangvételű telefonüzenet küldött neki. Személyesen is sokszor háborgatta őt. 
A vádlott időközben alkalmi nemi kapcsolatot létesített egy másik nővel, akit később megzsarolt egy, a szexuális együttlétükről a telefonjával titokban készített filmfelvétel birtokában. Közölte a hölggyel, hogy a videót nem hajlandó kitörölni a mobiljából, sőt, ha nem tesz fel az ő nevében fogadásokat a tippmixen, akkor a felvételt másoknak is elküldi. Emellett fenyegetésekkel arra is rákényszerítette, hogy kétmillió forint készpénzt adjon át neki, több részletben. 

A vádhatóság zsarolás és zaklatás bűntette mellett több más bűntény elkövetésével is megvádolta a férfit, akivel szemben négy év végrehajtandó börtönbüntetésre és négyesztendei közügyektől eltiltásra tett mértékes indítványt a bíróságra benyújtott vádiratában. Még súlyosabb büntetés kiszabását írja elő a büntetőtörvény 367. paragrafusának második bekezdése a minősített esetek elkövetőivel szemben. A zsaroló ennek értelmében kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztés-büntetést kaphat, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, hivatalos személyként e minőség felhasználásával, hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével valósítja meg. 

Súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás volt a vád a gimnazista ellen

Hat esztendeje minősített eset, vagyis súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntett elkövetésével vádolt meg egy gimnazistát az Egri Járási Ügyészség. A fiú öt hónap alatt csaknem 220 ezer forintot kényszerített ki az iskolatársától. Azzal fenyegette, hogy ha nem ad neki pénzt, akkor megveri, megöli, illetve eltöri az orrát. Az egri gimnazista is kilátásba helyezte, hogy közzé tesz az interneten egy olyan videót, amelyen az látszik, hogy a fiú dohányzik, így a szülei előtt fény derül majd a káros szenvedélyére. A vádhatóság végrehajtandó szabadságvesztés-büntetés kiszabására és részleges vagyonelkobzásra tett indítványt a bíróságnak. 
A Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának mutatói szerint évről évre változó hazánkban a zsarolás bűntette miatt indult büntetőeljárások száma. Így például 2019-ben 160 zsarolási ügyben jártak el a hatóságok, míg Hevesben nyolcban. A 2023-as adatok is arról árulkodnak, hogy a Magyarországon bekövetkezett összes bűntény mennyiségéhez viszonyítva nem magas az e deliktumok okán kezdeményezett procedúrák száma, hiszen országosan 384, Hevesben hat eset adott munkát az igazságszolgáltatás munkatársainak. Tavaly az előbbi szám 369, az utóbbi hat volt. 

 Önbíráskodás vagy zsarolás

Az önbíráskodást a Btk. 368. szakasza alapján olyan ember követi el, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, azért, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen. Alapesetben az elkövetési magatartás hasonló, mint a zsarolásé. 
Mindkét jogellenes cselekedet vagyon elleni erőszakos bűntény. A cél azonban eltér egymástól. Az önbíráskodó valamilyen anyagi igényét akarja érvényesíteni. Ezzel szemben a zsarolót jogtalan haszonszerzés vezeti. Mindkét bűntény büntetése alapesetben egytől öt évig terjedő szabadságvesztés. Miként minősített esetekben mindkettőé kettőtől nyolc évig tartó fegyintézeti elhelyezés. Az önbíráskodás minősített esetei a zsaroláshoz képest mások, azok elkövethetők fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, s védekezésre képtelen személy sérelmére.