Lövés dördült egy lakás előtt Gyöngyösön – dermesztő, mit mondott ezután a fegyveres

A hatékony bűnüldözés titka, hogy minél közelebb kell kerülni az adott elkövetői csoporthoz, meg kell figyelni az életüket, fel kell kutatni a gyenge pontjaikat. Ez rengeteg információ, amit kezdetben a bűnüldöző hatóság csak a bűnözőktől tudhat meg. A titkos rendőri munka kezdetét ezek az informátorok jelentették, ők voltak az első „fedett nyomozók”. A megfogalmazás a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán dolgozó dr. Mészáros Bence: Fedett nyomozás a bűnüldözésben című, 2011-ben készült doktori értekezésében olvasható­.

Csapda a befolyással üzérkedőnek 

A Be. szabályozza a XXXV. fejezetében a leplezett eszközök alkalmazását a nyomozásban. A 214. szakaszában a törvény úgy fogalmaz, hogy az erre feljogosított szervek a különleges munkájukat az érintettek tudta nélkül végzik, amivel korlátozzák a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magán- és a levéltitok, s a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogokat. Vannak, amelyek nem kötöttek bírói vagy ügyészi engedélyhez, s vannak, amelyekhez azt a bírótól vagy az ügyésztől külön-külön be kell szerezni. 

A törvény alapján csak akkor vethetők be, ha megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, bizonyíték a büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, és más módon nem szerezhető meg. Akkor is, ha az alkalmazásuk nem jár az érintett vagy más személy alapvető jogának aránytalan korlátozásával a bűnüldözési célhoz képest. S persze akkor is, ha az adott bűncselekménnyel összefüggő információ, bizonyíték megszerzése valószínűsíthető. 

Ha sem bírói, sem ügyészi engedély nem szükséges, akkor a bűntényhez kellő információk megszerzése érdekében titkosan együttműködő személyt vehet igénybe a leplezett ­eszközöket alkalmazó szerv. Annak tagja is információkat gyűjthet és ellenőrizhet, miközben eltitkolja az eljárás valódi célját. 

A bűncselekmény megszakítása, az elkövető azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében helyettesítheti is a sértettet vagy mást azért, hogy az életüket, testi épségüket megóvja. Lehetséges még rejtett figyelés valamilyen technikai eszköz segítségével. Ember, lakás, más helyiség, jármű figyelemmel kísérhető titokban. A bizonyítás érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapda is alkalmazható. 
Másfél évtizednél is korábban vármegyénkben egy rendőrtisztet lepleztek le, befolyással való üzérkedés gyanúja miatt jártak el az ügyében. Azt ígérte, hogy egy letartóztatott terheltet kapcsolatai révén, pénzért, segít kihozni a rács mögül. Egy sztrádai pihenőben buktatták le, miután csapdát állítottak neki. 

Ijesztgetni vagy ölni akart a lövöldöző? 

Gazdag a Be. alapján azoknak a leplezett eszközöknek a tárháza, amelyek használata előtt ügyészi engedélyért kell folyamodniuk a nyomozó ­szerveknek. Egyik közülük a fizetési műveletek megfigyelése­, amikor pénzügyi szolgáltató pénzforgalmi műveleteivel összefüggő adatokat rögzítenek és őriznek meg. E célra három hónapot biztosít a ­törvény. Negyvenöt napig engedélyezheti a vádhatóság képviselője az olyan megfigyelést­, amihez a bűntény sértettje hozzájárul. Ebbe a körbe ­tartoznak az uzsora-bűncselekmények, a kapcsolati erőszak, a zaklatás­, más, a fenyegetéssel megvalósuló deliktumok. 
Szintén ügyészségi engedély szükséges a fedett nyomozó munkájának igénybevételéhez. Főleg bűnszervezetekbe épülnek be, például terrorcselekmények tetteseinek felderítése, a bűntények megelőzése érdekében. A feladatukat legfeljebb fél évig végezhetik. 

Előfordul, hogy a fedett nyomozónak például kábítószer vagy fegyver álvásárlásával bűncselekményt kell megvalósítania. Ám csak akkor számít az ilyen tette bűnténynek, ha az a tényállásszerűség és a bűnösség mellett a társadalomra is veszélyes. Különben nem büntethető, hiszen a bűnüldözés érdekében teszi a dolgát, mint titkos ügynök. 
Izgalmas titkos módszer a bűntények felderítéséhez, bizonyításához a valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot tartalmazó okirat vagy közokirat – fedőokirat – készítése, felhasználása. Fontos előírás, hogy azt meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a fedőadatot törölni kell, ha arra a büntetőeljárás sikeréhez már nincs szükség. Bírói engedély nélkül nem vethetők be nyomozás során az olyan megoldások, mint az információs rendszer titkos megfigyelése, a titkos kutatás, valamely hely titkos megfigyelése, a küldemény titkos megismerése, valamint a lehallgatás. 
Telefonlehallgatás nyomán vált világossá, mi is volt a tettes szándéka egy gyöngyösi bűnügyben 2018 augusztusában. Egy lakás ajtaja előtt pénzügyi vita miatt egy ember rálőtt egy másikra. A lövöldöző bűnszervezetét akkor már megfigyelték. A fegyverrel támadó a lehallgatott telefonbeszélgetésben arról kérdezte egy társát, hogy eltalálta-e a sértettet. Miután a válasz nem volt, erre mondta, hogy pedig nagyon szerette volna. Később a kihallgatásakor azt vallotta, csupán ijesztgetni akart, direkt mellé lőtt. A lehallgatott társalgás viszont ennek az ellenkezőjéről szólt. Mégsem lehetett felhasználni bizonyítékként, mert nem a büntetőeljáráshoz alkalmazott eszköz volt. 

A titkos módszerekre kilencven nap van 

Szigorú szabály, hogy a bírói engedély leplezett eszközök alkalmazása öt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos deliktum esetén lehetséges. Továbbá olyan ­bűntények felderítéséhez, mint például amiket üzletszerűen vagy bűnszövetségben követnek el. Akkor is, ha a büntetőeljárást kábítószer-perzekurtorral visszaélés, gyógyszerhamisítás, teljesítményfokozó ­szerrel ­visszaélés, egészségügyi ­termék hamisítása, szexuális visszaélés, kerítés, prostitúció elősegítése, gyermekprostitúció­ kihasználása, gyermekpornográfia, környezet- vagy természetkárosítás, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, igazságszolgáltatás elleni és korrupciós bűncselekmények okán ­folytatják. E titkos módszerekre az engedély 90 napra szól, ami alkalmanként ugyanennyi idővel meghosszabbítható. Ha büntetőjogi procedúrában érintett személy a célpontja a ­leplezett eszközök használatának, akkor azok 360 napig vethetők be bírói engedéllyel. 

A bűnözői csoportokba beépülő fedett nyomozók igen sokat tehetnek a bűntények feltárásáért. 

Fedett nyomozók a nagyvilágban

Mészáros Bence ismertetése szerint a francia François Vidocq (1775–1857) volt az egyik leghíresebb bűnüldöző, akihez a fedett nyomozó fogalmát kötik. Elítéltből lett rendőrségi kém, informátor. Ő alapította­ meg 1810-ben a Sureté nevű, első francia központi ­bűnüldözési ­hatóságot. Ő mondta ki először: a hatékony ­fel­derítéshez nem árt, ha néha a ­rendőrök úgy tesznek, mintha bűnözők lennének. A XIX. század első felében Angliában és Németországban­ jöttek létre hasonló központi szervek. Szakmán belül úgy tartják, a dánok nagyon profik, ha motoros bandákba kell beépülni, az észtek remekül hozzák az „orosz bűnözőt”, a kanadaiak általánosan nagyon jók. 

Megfigyeltek

Parlamenti képviselői adatigény­lés nyomán derült ki 2021-ben, hogy 2010 óta a Fővárosi ­Törvényszék bíráinak nemzetbiztonsági célú titkos infor­mációgyűjtésre kiadott engedélye alapján összesen 2255 embert figyeltek meg, ­mégpedig 1009 ügyben a hatóságok hazánkban. 

A legtöbb személyt 2020-ban figyeltek meg, akkor egészen pontosan háromszáztíz személyt.