A gyöngyösoroszi támadó sorra szedte áldozatait

1985 őszén két fiatal nő vált egy szörnyű támadás áldozatává. Az egyikük Egerben, egy este, miközben hazafelé tartott, egy férfi, a gyöngyösoroszi Sz. L., rátámadt. A 24 éves férfi a nőt a földre döntötte, és közölte vele, hogy közösülni akar. A nő segítségért kiáltott, amit a szomszédja meghallott, és azonnal a helyszínre sietett, de a támadó elmenekült. Ugyanezen az estén még egy nő esett a gyöngyösoroszi támadó áldozatául.

A gyöngyösoroszi támadó sorra vadászta áldozatait

A támadás után nem sokkal később, a férfi egy másik nőt is megközelített a Faiskola utcában, és őt is követte, de a segélykiáltásokra ott is gyorsan elinalt. A két nő mindkét esetben pontos személyleírást adott a rendőrségnek, ami segített abban, hogy pár nappal később elfogják a támadót, Sz. L.-t, aki végül letartóztatásra került.A bűnügyi eljárás során a rendőrség a megfelelő szabályok szerint végezte el a felismerést. A jogszabályok előírják, hogy a tanúk számára olyan személyeket kell bemutatni, akik nem ismerik a gyanúsítottat, de hasonlítanak rá főbb jellemzőikben.

Ezek a jellemzők lehetnek olyanok, mint például:

• nem,
• kor,
• testalkat,
• bőrszín,
• ápoltság,
• öltözet. 

Ha szükséges, a tanú védelme érdekében a bemutatás úgy történik, hogy a tanú ne ismerhesse fel a bemutatott személyt.

A kép és a hang bizonyító ereje

Dr. Schmidt Péter, az Egri Törvényszék büntetőjogi kollégiumának volt elnöke lapunknak korábban elmondta, hogy okiratként értékelhetők büntetőügyekben a kép- és hangfelvételek.
Három típusuk van: az első a titkos információgyűjtéssel a hatóságok által készített rejtett kamerás vagy hangfelvétel, amit a nyomozóhatóság csak bírói jóváhagyással alkalmazhat. Ha megfelelnek az előírásoknak, akkor a bizonyító erejük erős. A második változatba a spontán keletkező felvételek sorolhatók, amelyeket térfigyelő kamerák vettek fel. Ezek felhasználhatók, de a bizonyító erejük a minőségüktől függ. Minél rosszabb, annál csekélyebb. A harmadik kategóriába tartoznak az eljárás résztvevői által létrehozott felvételek, amelyeknek a bizonyítási erejét a megszerzésük körülményeinek törvényessége és hitelessége befolyásolja. Ha például megzsarolnak valakit, s ő rögzíti a pénzátadásról szóló beszélgetést, s a felvételt nem manipulálja, akkor ezt a bíróság elfogadja bizonyítékként. Ugyanígy a helyszíni szemléről készült videót is. Ha valakinek a vallomását videón rögzítik, utána már nehéz arra hivatkoznia, hogy azért tett vallomást, mert közben megverték, megfenyegették.

Az olaszliszkai bizonyítási kísérlet

A bizonyítási cselekmények igen sokfélék. Fontos közülük a szemle, amit a hatóságok akkor rendelnek el, amikor meg kell figyelni, tekinteni az adott helyszínt, személyt, tárgyat. A cél, hogy megismerjék a bizonyítandó tényt. Ekkor felkutatják, összegyűjtik a tárgyi bizonyítási eszközöket, s gondoskodnak a megőrzésükről. Az érintett emberrel, tárggyal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kapcsolatba került személyektől biometrikus mintát rögzíthetnek.

A helyszíni kihallgatást ott tartják, ahol a bűntény történt. Előtte a terheltet, illetve a tanút ki kell kérdezni arról, milyen körülmények között észlelte, miről ismerné fel a kérdéses helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt.

Különösen hasznos egy bűnügy okának, körülményeinek a tisztázásához a bizonyítási kísérlet. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán 2006 őszén az egyik napon hét órára lezárta a rendőrség az egész falut emiatt. Abban az évben október 15-én kivégzésszerű brutalitással megöltek egy tiszavasvári tanárt, a két gyermeke szeme láttára. A férfi az autójával elsodort egy kislányt, aki a vízelvezető árokba esett, de nem sérült meg. A tanár segíteni szállt ki a kocsijából, de a kicsi hozzátartozói és ismerősei agyonverték őt, a halálát a fejét ért csaknem negyven ütés, rúgás okozta.

Azt vizsgálták, hogy a tragikus esemény az adott helyen, időben, módon, illetve körülmények között megtörténhetett-e. A bűntett miatt a bíróság első fokon a kislány apját életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Öten kaptak 15 év fegyházbüntetést, köztük a kislány anyja és egyik bátyja. A két fiatalkorú vádlottra 10 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő börtönbüntetést szabtak ki. A Debreceni Ítélőtábla másodfokon több vádlott büntetését súlyosította.

Műszerrel derülhet ki a hazugság

A bizonyítási cselekmények tárháza kiegészülhet műszeres vallomás-ellenőrzéssel. A közbeszédben emlegetett poligráfos hazugságvizsgálatot az ügyészség vagy a nyomozószerv munkatársai végzik el, ahhoz a tanúnak, illetve a gyanúsítottnak hozzá kell járulnia. Kötelező szaktanácsadó igénybevétele is, akit a megállapításairól a továbbiakban tanúként hallgathatnak ki.

Három esztendeje a szomszédos vármegyében, a miskolci Lyukóvölgyben alkalmaztak műszeres vallomás-ellenőrzést. Egy idős férfi a fiával lakott abban a házban, ahová a szépkorú asszony ment vendégségbe. Ő rendre pénzzel támogatta a vendéglátóit. Összevesztek, s a fiú úgy megverte a nőt, hogy az belehalt a sérüléseibe. Miután elfogták, az apjával együtt hetet-havat összehordtak a történtekről. Végül a gyanúsítottat poligráfos vizsgálatnak vetették alá, s nem ment át rajta…

Dr. Király Enikő büntetőjogi védőügyvéd közlése szerint a eljáró szerv rendeli ki ehhez a szakhatóságot a bűnügy dokumentációját megküldve. Szaktanácsadó dönt arról, hogy a kérdéses tanú vagy terhelt alkalmas-e a vizsgálat elvégzésére. Ezt kizárja korábban hasonló deliktum elkövetése, az illető fizikai reakciókat befolyásoló betegsége. Továbbá, ha vizsgálandó személy már a poligráfos vizsgálat előtt beismerő vallomást tett. A Be. alapján jelenleg a poligráfos hazugságvizsgálatra szaktanácsadói véleményként kell tekinteni, amelyet a rendőrség és az ügyészség figyelembe vesz, a bíróság pedig a bizonyítékok szabad értékelésének elve alapján figyelembe vehet, de figyelmen kívül is hagyhatja.